Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A megújuló energetikai beruházásoknak a következő években, évtizedben gyakorlatilag le kell kötniük az egész hazai energiafejlesztést, ha az ország teljesíteni akarja a megújulók 2020-ra kitűzött 13 százalékos részarányát – hangsúlyozta Büki Gergely akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alternatív energiaforrásokról szóló legújabb kiadványa megjelenésének alkalmából csütörtökön.
“A magyar energetika importföldgázban túlsúlyos, a megújulók fejlesztésének egyik fő célja ennek enyhítése” – fogalmazott a Megújuló energiák hasznosítása című 142 oldalas kiadványt összeállító kutató az akadémián megrendezett könyvbemutatón.
Az MTA Köztestületi Stratégiai Programja keretében megjelent füzet a megújuló energiaforrások – biomassza, földhő, hőszivattyúzás, nap-, szél- és vízenergia – helyes magyarországi hasznosítási irányait jelöli ki. Az összeállítás vizsgálja a megújulók támogatását, értékeli hasznosításuk technológiáit és fejlesztését, fontosabb társadalmi hatásait (munkahelyteremtés, hazai gyártási lehetőségek, vidékfejlesztés), valamint kitér az állami és intézményi feladatokra is – derül ki a bevezetésből.
Büki Gergely összefoglaló előadásában kiemelte, hogy a megújulókat Magyarországon elsősorban hőenergia kinyerésére célszerű felhasználni, hiszen ezzel sokkal több földgáz váltható ki, mint ha villamos energiát állítanának elő belőlük. A biomasszával kapcsolatban rámutatott, hogy alapvetően a mezőgazdaság melléktermékeit szabad csak felhasználni, méghozzá elsősorban hőellátási céllal. Mint hangsúlyozta, kímélni kell az erdőket, nem szabad hagyni, hogy a biomassza energetikai hasznosítása háttérbe szorítsa az élelmiszerellátási szempontokat.
Lovas Rezső akadémikus, a tanulmánykötet szerkesztője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az energianövények termesztéséhez műtrágyát használnak, ennek előállítása pedig nagy energia-felhasználással jár, így ezt a modellt csak óvatosan lehet a megújulókhoz sorolni.
Beszámolt arról, hogy az akadémia átfogó energiastratégiai tanulmánykötete – amelynek előrehozott részét képezi a most külön is megjelent füzet – a tervek szerint november végén jelenik meg, de elképzelhető némi késés.
Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta, hogy a Köztestületi Stratégiai Program keretében megjelenő kiadványok a döntéshozóknak, a szakmának és a közvéleménynek egyaránt szólnak. Hangsúlyozta, hogy a most megjelent, megújulókról szóló kötet fontos háttéranyagot jelenthet a döntéshozók számára az ország 2030-ig szóló hosszú távú energiastratégiájának megalkotásakor.
Rudas János, a kiadvány megjelenését támogató Menedzserek Országos Szövetségének társelnöke felfedte, hogy a menedzserek, vállalatvezetők körében rendkívül nagy “szakmai hiátust” tapasztal a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, amit pótolni kell. “Helyre kell tenni a szakmai alapkérdéseket, definíciókat, összefüggéseket, ehhez pedig nagyon jó alapot ad az akadémia összefoglalója” – húzta alá.
