A laskagomba is segíthet az afrikai élelmezési problémák megoldásában

Öt ország – köztük Magyarország – hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában – közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont az MTI-vel. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.

A német, magyar, kenyai, egyiptomi és algériai kutatók célja, hogy Afrika robbanásszerűen fokozódó élelmiszerigényét környezetkímélő módon lehessen kielégíteni a jövőben. A hazai exportképességet is fokozó kutatás, amelyben a Bay Zoltán Kutatóközpont és az európai szinten is vezető szerepet betöltő laskagomba-termesztő agráripari vállalat, a Pilze-Nagy Kft. képviseli Magyarországot, 2024-ben zárul. A három éven át tartó projekt magyar partnerei által megvalósított rész 96 millió forint összköltségű. A magyar partnerek az afrikai laskagomba-termesztés technológiájának kidolgozására, a gombatermesztés melléktermékeinek felhasználására, laskagombát tartalmazó, új helyi élelmiszerek létrehozására, illetve környezetbarát, körforgásos technológiákat alkalmazó mintagazdaság létrehozására és bemutatására fókuszálnak. Az új technológiák bármely más kontinensen alkalmazhatók lesznek. A Bay Zoltán Kutatóközpont mintegy 160 magyar kutató tudását és munkáját fogja össze, ahol elsősorban hazai és nemzetközi piaci igényekhez igazított fejlesztési projektek valósulnak meg; évente csaknem 200 partnerrel működnek együtt, egyik fő szakterületük a fenntartható gazdaságot támogató újszerű megoldások felfedezése.

Ajánlott tartalom

Káptalanfa újabb hatalmas lépést tett a hatékonyan fenntartható épületekért

A napokban sikeresen befejeződtek Káptalanfán azok az energetikai célú felújítási munkálatok, amelyekre az önkormányzat a TOP_Plusz konstrukcióban nyert el Magyarország Kormánya és az Európai Unió közös finanszírozásából származó, vissza nem térítendő mintegy 100 millió forintos támogatást. A beruházás elsődleges célja az érintett épületek energiaigényének és ezáltal rezsiszámlájának csökkentése volt, ám ezt a célt a település az épület primer energiaigényének és károsanyag-kibocsátásának további csökkentése mellett kívánta elérni.