A Lego lemondott az újrahasznosított műanyagból készített építőkockák gyártásáról

A Lego csoport leállította az újrahasznosított műanyagból készült építőkockák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt projektjét, miután kiderült, hogy az eldobható PET-palackokból kinyert új anyag gyártási folyamata magasabb szén-dioxid-kibocsátással járna az eddiginél – jelentette a Financial Times című londoni üzleti napilap.

A dán játékgyártó 2020-ban jelentette be, hogy száműzi az építőkockákban jelenleg használt kőolaj-alapú műanyagot a termékek dobozaiból, és tíz éven belül áttér az újrahasznosított és biológiai alapú anyagok teljes körű használatára. A Lego csoport 2021 nyarán mutatta be az újrahasznosított műanyagból készült kocka prototípusát, amely a cég akkori tájékoztatása szerint megfelelt ugyan a Lego szigorú minőségi és biztonsági előírásainak, ám már akkor jelezték, hogy a PET-formula próbagyártásáról csak további tesztelések és fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések után fognak döntést hozni. A kutatások azonban rávilágítottak, hogy a PET-műanyag felhasználásával új berendezéseket igénylő termék több szén-dioxidot bocsátana a környezetbe.

Tim Brooks, a Lego csoport fenntarthatóságért felelős vezetője a Financial Times című lapnak azt mondta, hogy a PET-műanyagnak extra összetevőkre van szüksége a biztonság és a tartósság érdekében, valamint nagy mennyiségű energiára a feldolgozásához és a szárításához. “Olyan mintha fém helyett fából akarnánk kerékpárt készíteni” – fűzte hozzá. A Lego a PET-formula bevezetése helyett a termékeiben eddig is használt fosszilis alapú műanyag szén-dioxid-kibocsátásának a javítására törekszik majd. Niels Christiansen, a Lego vezérigazgatója reményének adott hangot, hogy a különféle anyagok százainak tesztelését követően végül megtalálják majd a “varázsmatériát” a fenntarthatósági problémák kiküszöbölésére, ám eddig ez még nem történt meg.

Ajánlott tartalom

Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.