A légszennyezés és a meddőség közti kapcsolatot vizsgálják Kínában

A környezetszennyezés és a meddőség kapcsolatának vizsgálatába fognak kínai kutatók, mivel sejtésük szerint a környezeti okok is hozzájárulnak a fogamzásképtelen felnőttek arányának ugrásszerű növekedéséhez a távol-keleti országban.

A Cajhszin gazdasági és pénzügyi magazin szerint ez lesz az első témával kapcsolatos országos szintű felmérés. A kutatás a tudományos és technológiai minisztérium, a Kínai Tudományos Akadémia és három kelet-kínai egyetem együttműködésében valósul meg, s várhatóan öt évet vesz majd igénybe. A vizsgálat egyik vezetője, Csang Csün a lapnak elmondta: mindenekelőtt azt veszik nagyító alá, hogy a hormonrendszert károsító, a levegőben megtalálható szerves szennyezőanyagok hogyan befolyásolják a női termékenységet. Bár minden ilyen szennyezőanyagot nem tudnak megvizsgálni, igyekeznek kimutatni a leggyakrabban előforduló mintegy két tucat hatását, köztük növényirtó szerekét is.

A távol-keleti ország meddőségi rátájáról szóló statisztikák kongatták meg a vészharangot. Az adatsorokból kiderült: a fogamzásképes kínai lakosság több mint 12 százaléka bizonyult terméketlennek 2010-ben, miközben arányuk 1980-ban még a 3 százalékot sem érte el. Jelenleg a probléma mintegy 40 millió párt érint. A szakértők szerint a meddőség fő oka az egészségtelen napi rutin, a kevés alvás, a sok stressz és a fiatalkorban elvégzett, a nyugati átlagnál nagyobb számú abortusz. A környezeti adottságok ugyancsak hatással vannak a termékenységre, az ország egyes régióiban – elsősorban a nagyvárosokban és a keleti part mentén – például kimutathatóan magasabb a meddők aránya.

A korábbi években már számos vizsgálat rámutatott a Kínában a rendkívüli mértékeket öltő környezeti terhelés negatív hatásaira. Márciusban tízéves vizsgálódást követően pekingi és texasi kutatók az “ország szénbányájaként” is emlegetett, a legszennyezettebbnek számító Sanhszi tartomány velőcső-záródási rendellenességgel született babáit vizsgálták. Az Egyesült Államok átlagának 140 szeresére rúgó rendellenességi arány okaként a kutatók egyértelműen a környezetszennyezést nevezték meg.

Sok évtizedes hallgatás után februárban Peking elismerte az úgynevezett “rákos falvak” létezését. Az elnevezés olyan, többnyire ipari központok, gyárak mellett fekvő településeket takar, amelyek lakói a létesítmények kibocsátása és a kontrollálatlan környezetszennyezés következtében betegszenek meg. A környezetvédelmi minisztérium konkrét településeket felsoroló listát is közzétett, eszerint több mint 30 ilyen falu létezik ma Kínában. Szintén idén keltett megdöbbenést az a hír, amely szerint a légszennyezés évente több százezer ember idő előtti halálát okozza, számuk 2010 során az 1,2 milliót is meghaladta.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.