A városi levegőminőségre vonatkozó szabványok szigorításáról döntött a kínai kormány – számolt be az államtanács legutóbbi üléséről a kínai média.
A négy tartományi jogú város, Peking, Sanghaj, Tencsin (Tianjin) és Csungking (Chongqing), valamint a 27 tartományi székhely, továbbá három fontos régió, így a Jangce és a Gyöngy folyó deltájának térsége, valamint a Peking-Tiencsin-Hopej (Hebei) régió mérni fogja a PM2,5 szennyezettséget, ami azt jelenti, hogy a levegőben 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom porszemcséket is kimutatják. Emellett – ugyancsak az idén – az ózon mérését is kötelezővé teszik. Peking, Sanghaj és a dél-kínai Kanton (Guangzhou) már megkezdte a PM2,5 mérését. A fővárosban az év végéig összesen 30 darab mérőállomást szerelnek fel. 2013-ban további több mint 100 kisebb város fogja alkalmazni az új mérési szabványt, s 2015-re minden városra vonatkozóan kötelező lesz.
Kínában eddig a PM10, vagyis a durva szemcsék mérése volt a gyakorlat, amiért sok bírálat érte elsősorban a főváros vezetését. A mostani döntésben minden bizonnyal a közvélemény hangos kritikájának, nyomásának is szerepe volt. A kétféle méretű szemcsék közötti lényeges különbség a szakemberek szerint, hogy míg a durvább részecskék az alsó légutakat károsítják, addig a finom porszemcsék a tüdő léghólyagocskáig jutnak. A kínai sajtóban megjelent egészségügyi szakvélemények szerint a tüdőrákos megbetegedések növekedését a következő húsz-harminc évben nem fogják tudni megállítani, amiért a légszennyezettséget tartják felelősnek. Pekingben az elmúlt évtizedben hatvan százalékkal nőttek a tüdőrákos megbetegedések, annak ellenére, hogy a dohányzók számában nem mutatkozott ilyen radikális változás. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint Kínában évente 600 ezer ember hal meg tüdőrákban, a rákos megbetegedések közül ma ez követeli a legtöbb életet.
Kínában ezzel együtt lassú folyamata indult meg a főbb ipari szennyező források felszámolásának, a gyárak, üzemek bezárásának, áttelepítésének, támogatott korszerűsítésének, a gépjárműforgalom korlátozásának. A központi tervekben hangsúlyozottan szerepel tisztaenergia-források, így a szél-, a nap- és a biomasszából előállított energia elterjesztése. Ezekhez gazdasági ösztönzőket rendelnek, mert a szakértők azt vallják: ez a hosszú távú megoldás.