A légszennyezettség sokkal súlyosabb lehet annál, mint amire a mérőállomások adataiból következtethetünk

Az illegális háztartási hulladékégetés akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában annál, mint amit eddig feltételeztünk. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás.

0 forintos villanyszámla? Az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekkel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A lakossági hulladékégetés illegális, de ennél is nagyobb baj, hogy ennek során az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozó, ún. policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) brutális mennyiségben kerülnek a levegőbe, amelyek még a születendő gyermekek egészségét is életre szólóan károsíthatják. A Levegő Munkacsoport már tavaly hírt adott az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja tanulmányáról, amely kimutatta a háztartási hulladékégetés során rendkívül nagy mennyiségű mérgező, rákkeltő anyag jut a levegőbe. Bár a tűzifa elégetése is jelentősen szennyezi a levegőt, bizonyos műanyag hulladékok elégetésekor ennél 100-700-szor több és akár ezerszer mérgezőbb PAH kerül a levegőbe.

Hasonló okból a fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek. Most ennek a kutatásnak a folytatásaként készült egy újabb tanulmány: magyar és román kutatók közösen vizsgálták, hogy milyen mértékben járul hozzá a települések levegőjében lebegő részecskeszennyezéshez (szálló por, PM10) a lakossági hulladékégetés Magyarországon és Romániában. A kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki településeken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a PM10 koncentrációjához akár öt százalék is lehet.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Bár az öt százalékos arány alacsonynak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy ennek az öt százaléknak az egészségkárosító hatása akár több százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak, akkor az eredmény rendkívül elkeserítő. A kutatás alapján az is kijelenthető, hogy a magyarországi hivatalos légszennyezés-mérő állomások adataiból levont következtetések messze alábecsülik az egészségügyi kockázatokat. A PM10-koncentráció és az emiatti megbetegedések, halálozások összefüggéseivel kapcsolatos elemzések ugyanis a nyugati országok helyzetét vették alapul, ahol a lakossági hulladékégetés ismeretlen, így az ebből származó egészségkárosodás valószínűségét is figyelmen kívül hagyták.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátette: „Az új kutatás fokozottan támasztja alá a környezetvédő civil szervezetek hosszú évek óta hangoztatott követelését, hogy az állam és az önkormányzatok haladéktalanul és hatásosan lépjenek fel az illegális lakossági hulladékégetés ellen. Mindenekelőtt szemléletformálására, az energiaszegénységben élők megsegítésére, a háztartási hulladékok, lomok elhelyezésének felhasználóbarát biztosítására, és nem utolsósorban a szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére van szükség. Mindez a töredékébe kerülne annak, mint amekkora kárt a lakossági hulladékégetés okoz.” Az angol nyelvű tanulmány még nem került publikálásra, azonban a Levegő Munkacsoport elkészítette a tanulmány magyar nyelvű összefoglalóját.

Ajánlott tartalom

Ausztriában megkezdődött a hétvégi viharok utáni károk felmérése

A jelentős csapadékkal járó hétvégi viharok és áradások után Ausztria egyes területeiről hétfőn is erős esőzésekről érkeztek jelentések. Alsó-Ausztria több körzetét katasztrófa sújtotta területté nyilvánították.