A lomtalanítás veszélyei állatainkra

A tavaszi időszakban szervezett formában megkezdődik a minden évben szokásos ingyenes lomtalanítás. Ilyenkor mindenki a közterületre teszi ki a megunt vagy már nem használatos dolgait: bútorokat, tönkrement műszaki eszközöket és egyéb lomokat. A “nagytakarítás” közben azonban felmerülhetnek olyan veszélyek, amelyek állatainkat is érik.

Ebben az időszakban kisebbfajta népvándorlás indul meg: kisteherautóval vagy utánfutóval felszerelt személyautókkal sokan járják az utcákat, hogy a mások számára használhatatlanná vagy működésképtelenné vált tárgyakat összegyűjtsék. Vagy azért, hogy aztán eladják és pénzzé tegyék, vagy azért, hogy megjavítva saját háztartásukban használják fel.

Ezzel semmi baj nincs, így ment ez eddig is, és így megy majd ezután is. Csakhogy a tapasztalatok alapján elmondható, hogy elsősorban a családi házas övezetekben ilyenkor megugrik a betörések száma, aminek egyik kísérőjelensége, hogy a kétségbeesett gazdák gyakrabban keresik fel az állatorvost, mert kutyájukat megmérgezték.
Sajnos egyesek a lomtalanítási területeken megnövekedett gyalogos és autós forgalmat arra használják fel, hogy terepszemlét tartsanak. Megfigyelik, hogy milyen mozgás van az ingatlanok körül, tartanak-e kutyát az ott lakók, ki mikor megy el otthonról, mikor jön haza, van-e riasztó vagy kamera a házban. Előfordult olyan eset is, hogy a kiszemelt ingatlan kerítését és kapuját főleg a diszkókban használt, ibolyán túli (UV) fény hatására láthatóvá váló anyaggal jelölték meg, így jelezve: ide érdemes visszatérni.

Sajnos a kutya jelenléte sem rettenti vissza ezeket az embereket. Méreggel kombinált csalétket dobnak az állatnak, de arra is akadt példa, hogy az eb elbódítására az állatorvoslásban alkalmazott – szerencsére keserű – nyugtató zselét helyeztek parizerbe. Ez a kutyának nem okoz maradandó károsodást, csak elalszik tőle, és amint kialussza magát, semmi baja nem lesz.
Más a helyzet a mérgekkel. Az állat sorsa nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e idejében észrevenni a mérgezés tüneteit (hányás, vér megjelenése a hányadékban, rosszullét, bágyadtság, esetleg teljes apátia, majd elfekvés, és elhullás), valamint fontos annak megállapítása is, hogy mennyi a felvett méreganyag mennyisége, és milyen a koncentrációja.

Először is – amennyiben kedvencünk még éber állapotban, azaz tudatánál van – itassunk vele tejjel. A tej felhígítja a mérget, és bizonyos mértékben megakadályozza, hogy kimarja a gyomor nyálkahártyáját. A legfontosabb azonban az, hogy mielőbb állatorvoshoz vigyük, aki ellenmérget, atropin szulfátot, infúziót vagy szteroidot tud adni az állatnak. Sajnos egyes mérgek esetében még ez sem biztosíték a gyógyulásra.

Megelőzésképpen ebben az időszakban – ha lehetséges – mindig legyen otthon valaki. Szereltessünk fel riasztóberendezést a bejárati kapuhoz vagy a ház külső, rejtett, sötétebb zugaihoz, és tetessünk fel mozgásérzékelővel ellátott reflektort. Kedvencünket délután etessük meg, hogy este ne legyen éhes, és ne fogadjon el senkitől semmilyen eledelt. Esetleg forduljunk kiképzőhöz, hogy tanítsa meg kutyánknak az úgynevezett élelemmegtagadást, tehát csak tőlünk fogadja el az ételt, megelőzve ezzel a mérgezést.

Ajánlott tartalom

Faültetési napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet

Április 22-e, a Föld napja alkalmából Nemzeti Faültetési Napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet országos közössége. Az akciót minden évben március első szombatján tartanák meg azzal a céllal, hogy a közösségi összefogással a lehető legtöbb fát ültessék el.