A madarak titkos életének tanulmányozása segíthet a klímaváltozás jobb megértésében

A Déli-sarkvidéken élő tengeri madarak titkos életének tanulmányozása segíthet megoldani néhány homályos kérdést a globális klímaváltozással kapcsolatban – jelentették be a kutatók.

Az ausztrál szakemberek igyekeznek minél többet megtudni a Déli-sarkvidék környéki vizek ökoszisztémájáról, többek között arról, hogy az milyen gyorsan változik a különböző környezeti tényezők hatására. A kutatók ezért apró nyomkövető eszközöket erősítenek a hóhojsza (Pagodroma nivea) nevű madarak lábaihoz. Ez ugyanis egyike annak a maroknyi madárfajnak, amelynek kizárólag a Déli-sarkvidéken vannak fészkelő helyei.
“Ezzel a módszerrel sikerül adatokat gyűjtenünk arról, hogy merre repülnek a madarak, és a tenger mely területein töltik a hosszú téli hónapokat” – mondta Colin Southwell ausztrál környezetvédő szakember, aki éppen az Aurora Ausztrália nevű kutatóhajó fedélzetén szeli a Déli-sarkvidék vizeit.

“Ha tudjuk, hogy a Déli-óceán melyik régióiba mennek táplálékot szerezni, akkor sokkal jobban körülhatárolhatjuk azokat a környezeti tényezőket, amelyek befolyásolják a populáció mozgását” – hangoztatta a szakember azelőtt, hogy kihajózott a nyílt vizekre.
A tervek szerint a szakemberek összesen 150 madarat tartanak majd megfigyelés alatt, három ausztrálok működtette déli-sarki kutatóállomás környékén. A szerkezetek nagyjából akkorák, mint egy felnőtt ember hüvelykujja és a súlyuk körülbelül 1,5 grammot nyom. “Számos fészkelő helyüket ismerjük, tehát nincs más dolgunk, mint megfogni a csőrüket és óvatosan kiemelve őket a fészkükből, rájuk helyezni a jeladót. Nem több az egész egy, vagy két percnél” – mondta Southwell.
A hóhojszák mindennapi életének feltérképezése egy nagyobb volumenű és hosszú távú közös tanulmány részét képezi, amelynek célja a Déli-sarkvidéken élő állatok, többek között az Adélie-pingvinek (Pygoscelis adeliae) és a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) megfigyelése, olyan módszerek segítségével, mint a nyomkövetés, a populáció nagyságának megmérése és automata kamerák használata, amelyekkel a terület keleti részén fészkelő kolóniákat lehet szemmel tartani.

Ajánlott tartalom

Áder János az árvíz elleni védekezésről: víztározók és csatornák kellenek

A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a mindennapi életben, és az energia- és vízgazdálkodás szempontjából is - mondta Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kedden Baján.