Dr. Aszódi Attila, Dr. Büki Gergely, Dr. Csom Gyula, Dr. Járosi Márton, Kerényi Á. Ödön, Kovács András, Dr. Tombor Antal, Dr. Varju György és Zarándy Pál magyar energetikusok megalakították a Magyar Energetikusok Kerekasztalát (MEK). A tanácskozó testület célja állásfoglalások kialakítása és közzététele a magyar érdekű energiapolitika elősegítésére. A megalakulás bejelentésére a mai napon a Gellért Szállóban megtartott nyilvános kerekasztal vitán került sor, ahol ismertették a MEK állásfoglalását.

A Magyar Energetikusok Kerekasztalának állásfoglalása

Dr. Aszódi Attila, Dr. Büki Gergely, Dr. Csom Gyula, Dr. Járosi Márton, Kerényi Á. Ödön, Kovács András, Dr. Tombor Antal, Dr. Varju György és Zarándy Pál magyar energetikusok megalakították a Magyar Energetikusok Kerekasztalát (MEK). A tanácskozó testület célja állásfoglalások kialakítása és közzététele a magyar érdekű energiapolitika elősegítésére. A megalakulás bejelentésére a mai napon a Gellért Szállóban megtartott nyilvános kerekasztal vitán került sor, ahol ismertették a MEK állásfoglalását.

Az elmúlt hónapokban kialakult pénzügyi és elmélyülő gazdasági válság bebizonyította, hogy a csak saját önszabályozására hagyott szabadpiaci modell megbukott. Az idei gázkrízis drámaian hívta fel a figyelmet az energiaellátás biztonságának és az állam felelősségvállalásának kérdésére. A magyar energetika alakításában alapvető szemlélet- és irányváltozásra van szükség. Egyértelmű állami szerepvállalásra, a folyamatok elfogulatlan szakmai elemzésére és ezek eredményeire alapozva megfelelő időben meghozott állami döntésekre van szükség az energetikában is.

Az energetikai szektor nagyon bonyolult, összetett rendszer, amelynek alakítása rendszerszemléletet igényel. Csak egymással összehangolt megoldások rendszere vezethet az ország érdekét szolgáló eredményekre. Az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a környezetvédelem követelményhármas mindegyike fontos, de a kialakult helyzetben az ellátásbiztonságnak kell elsőbbséget adni. Legnagyobb probléma a gázfelhasználás megengedhetetlen túlsúlya a hazai energiamérlegben. Ennek mérséklése a lokális hőellátásban és a központosított villamosenergia-termelésben elsőrendű energiapolitikai feladat.

Az állami irányítás és támogatás egyik fő feladata, hogy az épületek hőellátásában — a hőigények csökkentésének ösztönzése mellett — segítse elő a földgázfelhasználás csökkentését, illetve a biomassza és a geotermikus energia (földhő) növekvő és hatékony alkalmazását. Érdemi energiatakarékossági programot kell indítani, felhasználva az európai uniós támogatások egy részének eme területre irányítását is.

A földgáz szerepe jelentősen csökkentendő a villamosenergia-termelésben. Az egyetlen számot¬tevő hazai fosszilis energiahordozó a lignit, tehát érdemes fejleszteni a Mátrai Erőművet, hogy az ott rendelkezésre álló lignit jobb hatásfokkal legyen felhasználható.  Sürgősen meg kell kezdeni új atomerőművi blokkok építésének előkészítését.

Az import energiahordozók — elsősorban a földgáz — több irányból történő biztosítása érdekében a közép-kelet-európai országokkal együttműködve, elő kell se¬gíteni, hogy ezek az alap energiahordozókat biztosító projektek közös Európai Uniós felelősségvállalásban létesüljenek és üzemeljenek.

Az állásfoglalás teljes szövege a www.enpol2000.hu honlapon olvasható.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.