Elkészült az első elemzés az Európai Unió szénerőműveinek határokon átnyúló egészségügyi hatásairól. A 257 szénerőművet vizsgáló jelentésben a magyarországi Mátrai Erőmű a 27. helyen szerepel, a legszennyezőbb szénerőművek listáján.

A Mátrai Erőmű az Európai Unió legszennyezőbb szénerőművei között

Elkészült az első elemzés az Európai Unió szénerőműveinek határokon átnyúló egészségügyi hatásairól. A 257 szénerőművet vizsgáló jelentésben a magyarországi Mátrai Erőmű a 27. helyen szerepel, a legszennyezőbb szénerőművek listáján.

A jelentés tartalmát egészségügyi szakértők is megerősítették. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a légszennyezés világszerte milliók haláláért felelős.

A szén energetikai célú elégetése által okozott környezetszennyezés és egészségkárosítás messze átnyúlik az Európai Unió tagállamainak határain. A szénenergiával való szakítás jelentős egészségügyi és pénzügyi előnyökkel járna az Európai Unió polgárai számára. Ez derül ki egy tegnap közzétett új jelentésből, melyet a WWF Európai Irodája, a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) Europe, és a Sandbag közösen adott ki.

Az “Európa fekete felhője: Hogyan betegítik meg a szénenergiát használó országok szomszédjaikat” című jelentés az Európai Unió 280 szénerőművéből azt a 257-et vizsgálta, melyek publikus adatokkal rendelkeznek. Az elemzés kimutatta, hogy a szénerőművek teljes káros anyag kibocsátása 2013-ban összesen 22,900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést (a szívelégtelenségtől kezdve a hörghurutig) és közel 62,3 milliárd Euró egészségügyi költséget jelentett.

Ez az első elemzés, amely számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. A jelentésben nevesített öt tagállam, amelyek szénerőművei a legtöbb kárt okozták más tagállamok számára: Lengyelország (4 690 külföldi korai haláleset okozója), Németország (2 490), Románia (1 660), Bulgária (1 390) és Nagy-Britannia (1 350).

Az öt tagállam pedig, akiket a legsúlyosabban érint szomszédjaik szén-szennyezése (a saját erőműveikből származón kívül) Németország (3 630 korai haláleset), Olaszország (1 610), Franciaország (1 380), Görögország (1 050) és Magyarország (700).

Magyarország számára elsősorban a lengyel, román, bolgár és német szénerőművek okoznak komoly légszennyezést, és ezáltal egészségügyi problémákat. A jelentés háttérszámításai alapján 2013-ban a külföldi szénerőművek légszennyezése hazánkban 700 ember korai halálát okozta. Ehhez adódik hozzá a Mátrai Erőmű, amely az Európai Unió 30 legszennyezőbb erőműve közé (a 27. helyre) került.

“A Mátrai Erőmű többszörösen is károsítja a környezetet és a levegőminőséget, ezzel együtt pedig az emberi egészséget. Amellett, hogy mint erőmű, a rossz energiahatékonyságú lignit elégetésével hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátó létesítménye, további komoly egészségügyi kockázatot okoz azáltal, hogy egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a háztartások számára. A térség eleve erősen terhelt levegőminőségét tovább rontja a lakossági kályhákban és egyéb olcsó tüzelőberendezésekben elhasznált lignit füstgázszűrés nélküli légszennyezése.” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelem és Energia Programjának vezetője.

“A Mátrai Erőmű egyébként továbbra is tervezi egy új lignitblokk megépítését, de az engedélyezési dokumentumok alapján eddig egyáltalán nem vette figyelembe az erőmű által okozott légszennyezés határon átnyúló lehetséges hatásait.” – tette hozzá a programvezető.

Megoldás lehet az erőművek bezárása?

A jelentés kimutatta, hogy minden egyes szénerőmű bezárása komoly előrelépést jelentene az egészségügy területén, nem csupán az erőművek környékén élők számára, hanem a szomszédos országok lakóinak egészségére nézve is: ha 2025-re Nagy-Britannia leállítja összes szénerőművét, évente akár 2 870 életet is megmenthet: ezek közül több mint 1 300-at a kontinensen.  Hasonlóan, ha Németország úgy dönt, hogy leállítja és bezárja szénerőműveit, azzal évente több mint 1 860 korai halálesetet előzhetne meg belföldön, és akár 2 500-at külföldön.

“A jelentés kihangsúlyozza a szénerőművek által okozott légszennyezés igen magas egészségügyi költségeit, amely lerombolja azt a tévhitet, hogy a szén egy olcsó energiaforrás. Egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani az szénerőművek működéséből eredő légszennyezettség problémáját. Abban reménykedünk, hogy az Európai Unió és a tagállamok számításba veszik a jelentés következtetéseit, és lépéseket tesznek az egészségünkért és a tisztább levegőért” – mondta Anne Stauffer, a Health and Environment Alliance (HEAL) igazgatóhelyettese.

“A jelentés bebizonyítja, hogy a szénenergiától való teljes függetlenedés olyan ügy, amely egész Európát érinti, és mint ilyen, az Európai Unió egyik deklarált célja kell, hogy legyen” – tette hozzá Imke Lübbeke, a WWF Európai Irodájának Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

“A jelentésből kiderül, hogy minden egyes leállított és bezárt szénerőmű komoly határokon átnyúló előnyökkel jár, mind az emberi egészség, mind az éghajlatvédelem, mind pedig az egészségügy finanszírozása tekintetében” – összegezte Wendel Trio, a Climate Action Network Europe igazgatója. “A Párizsi Megállapodás elfogadása óta az Európai Unió vezetőinek még nagyobb felelőssége, hogy jelentősen fokozzák a szénerőművek bezárására irányuló törekvéseiket és minél gyorsabban átálljanak megújuló energiaforrásokra.”

Egészségügyi szakértők is alátámasztják a jelentés tartalmát

“A légszennyezés milliók haláláért felelős világszerte. Az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet csak súlyosbítani fogja a problémát. A jó hír, ha csökkentjük a fosszilis tüzelőanyagok használatát – a szénenergiából eredő káros kibocsátásokat is beleértve -, az sokat javít a levegő minőségén és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését is segíti, így védve egészségünket a század legnagyobb közegészségügyi kihívásától” – mondta Dr. Roberto Bertollini, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója és Európai Uniós képviselője.

“A szénenergia külső gazdasági hatásaijóval magasabbak, mint bármely másik energiaforrás esetén. A szénenergia üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése részben az így elmaradó – jelenleg magas – egészségügyi költségek által térülne meg ” – közölte Paul Wilkinson a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Intézet professzora.

“Ez a jelentés további információkat szolgáltat arról, milyen komoly egészségügyi károkat okoz a szénenergia, és rámutat arra, hogy komolyan foglalkozzunk a szénerőművek hatásaival. Minden egyes erőmű káros kibocsátása jelentős egészségügyi károkat és súlyos kórházi számlákat eredményez. A szénkorszak lezárására van szükség” – mondta Dr. Michal Krzyzanowski, a WHO korábbi levegőminőségi szakértője, jelenleg a londoni King’s College Környezeti Kutatócsoportjának vendégprofesszora.

“Nemrégiben a média már felhívta a figyelmet a közlekedés által okozott légszennyezésre, de a szénerőművek által okozott szennyezés legalább ennyire fontos. A jelentés világossá teszi, hogy a szénerőművek jelentősen hozzájárulnak a légszennyezéshez. Ezen kívül, első alkalommal, számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. Ez egy újabb érv amellett, hogy elszakadjunk a szénenergiától” – mondta Dr. Joachim Heinrich a müncheni munkahely-biztonsági és egészségvédelmi intézet és járóbeteg klinika orvosa.

A szervezetekről

A Health and Environment Alliance (HEAL) egy vezető európai nonprofit szervezet, amely a környezetvédelem egészségügyi hatásaival foglalkozik. Munkájuk során azt vizsgálják, hogy a szakmapolitikai változások hogyan segítik megőrizni az emberi egészséget. Több mint 70 tagszervezete között egészségügyi szakértők, nonprofit egészségügyi biztosítók, és környezetvédelmi szakértők találhatók. Azon dolgoznak, hogy független szakértelemmel és az egészségügyi szakértői közösségtől származó bizonyítékokkal segítsék a döntéshozói folyamatokat.

A WWF küldetése egy olyan jövő építése, amelyben az ember és a természet harmóniában élhet egymással. Legfőbb feladataik a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a megújuló energiaforrások fenntartható használatának elősegítése.

A WWF Magyarország 25 éve dolgozik a hazai természeti értékek védelméért, és az Éghajlatváltozás és Energia Program az egyik meghatározó pillére a hazai munkának.

A Climate Action Network (CAN) Europe Európa legnagyobb ernyőszervezete, amely éghajlatvédelemmel és energiával foglalkozik. Több mint 130 tagszervezettel, több mint 30 európai országban – így hozzávetőlegesen 44 millió polgárt képviselve – a CAN Europe azon dolgozik, hogy megakadályozza a éghajlatváltozás veszélyes hatásait, és támogatja a fenntartható éghajlatvédelmi és energiaügyi politikát Európában.

A Sandbag egy szakértő nonprofit szervezet, amely az Európai üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentéssel foglalkozó szakpolitikát támogatja, elsősorban a szénenergiától való függetlenedésen keresztül.

Ajánlott tartalom

Energiaügyi Minisztérium: meghatározták az európai gáztárolók jövő évi feltöltési célértékeit

Meghatározták az európai gáztárolók jövő évi feltöltési célértékeit - közölte az Energiaügyi Minisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.