A megfizethetőség, a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság továbbra is a három fő cél

Megújul a magyar energetikai szabályozás, a mindenkori energiapolitika hármas célrendszere – a megfizethetőség, a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság – továbbra is rendkívüli kihívások elé állítja a szabályozókat – hangsúlyozta Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában, amelyről a hivatal közleményben tájékoztatta az MTI-t.

Juhász Edit szerint a MEKH legfontosabb feladata továbbra is a megfizethető tarifa biztosítása, ami elsősorban a hálózati költségekre vonatkozik. A konkrét részfeladatok kapcsán a MEKH elnöke rámutatott arra, hogy a hálózatfejlesztés időigénye nagy, ezért folyamatosan kell keresni az egyéb, például digitális alapú megoldásokat.

Ismertetése szerint a hivatal dolgozik egyebek között a csatlakozási díjak szabályozásának felülvizsgálatán, amelynek célja a folyamat optimalizálása hálózati szempontból. A háztartási méretű kiserőműveket (hmke) érintve elmondta: el kell érni, hogy a felhasználók saját fogyasztásukhoz méretezzék a rendszereket. Utalt arra is, egyre kevéssé lesz járható út, hogy ezek lényegében ingyen virtuális tárolóként használják a hálózatot. Juhász Edit elmondta: a hivatal dolgozik azon, hogy a megújulók terjedésével párhuzamosan minél több rugalmassági képesség kerüljön be a villamosenergia-rendszerbe. Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy részt vesznek a piaci szereplők energiatároló-telepítéseit támogató pályázat előkészítésében. Az erre vonatkozó rendelet kiadása a következő hetekben várható – jelezte. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a MEKH feladatai a fenntarthatóság területén is megszaporodtak. A konkrét részterületek között Juhász Edit szólt az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) elindulásáról. Az első két év tapasztalatai alapján az új rendszer működik, ezt alátámasztja, hogy növekvő, a kötelezettségeken túlmutató energiahatékonysági beruházások valósultak meg. Az EKR-t azonban szükséges és lehetséges is tovább fejleszteni – emelte ki.

A szabályozói feladatok között említette a zöld gázok betáplálási és kereskedelmi kereteinek megteremtését. Az árampiachoz hasonlóan fel kell állítani a származási garancia rendszert, amely a tanúsítványok nemzetközi kereskedelmét is lehetővé teszi majd – mondta el. Az elnök fontosnak tartja a távhő modell ellátási és szolgáltatási modelljének újragondolását. Ennek keretében az árszabályozást a piac új jellegzetességeihez szükséges igazítani, és egy gyorsan reagáló rendszert kell létrehozni véleménye szerint. A termelői portfólió átalakítása szintén napirenden van, a földgáz mellett a geotermia, az ipari hulladékhő és egyéb új források bevonásával is. A hivatal dolgozik a nagyobb megújuló arányt és jobb versenyképességet biztosító fenntartható finanszírozású rendszer kialakításán, amihez rendelkezésre állnak jó példák – tette hozzá a hivatal elnöke. Az ellátásbiztonság rövid távon biztosított, középtávon azonban különösen a gázellátás területén komoly szabályozói feladatok vannak. A dekarbonizáció komplexebb fejlesztéspolitikát kíván, amelyet már nem a hálózatbővítési hanem a hálózatoptimalizációs szemlélet dominál – fogalmazott. Juhász Edit előadásában kitért arra, hogy az orosz-ukrán háború miatt a kritikus energiainfrastruktúrák védelme felértékelődött. A kiberbiztonság fejlesztése elkerülhetetlen, az EU új normáihoz is igazodva – tájékoztatott a MEKH.

Ajánlott tartalom

Energiaügyi Minisztérium: célzottabban segítheti az építkezőket az ingyenes gázcsatlakozás

A díjmentes közműcsatlakozások lehetőségét a családok és kisvállalkozások terheinek csökkentése érdekében vezette be hét éve a kormány. A gázhálózaton azóta közel százezer fejlesztés valósult meg mintegy 55 milliárd forint összértékben, ám a fogyasztók számára költségmentesen - hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).