A már megtérült szélerőmű-beruházás által termelt villamos energia piaci ára 8-12 forint körül van kilowattóránként, amivel közelít a paksi atomerőmű áramárához, amely a legolcsóbb Magyarországon - derül ki a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) közleményéből.

A megtérült szélerőmű-beruházás áramára a paksi erőműéhez közelít

A már megtérült szélerőmű-beruházás által termelt villamos energia piaci ára 8-12 forint körül van kilowattóránként, amivel közelít a paksi atomerőmű áramárához, amely a legolcsóbb Magyarországon - derül ki a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) közleményéből.

Igaz, az összes magyarországi, mintegy 330 megawatt beépített szélkapacitásnak kevesebb mint egy százaléka már megtérült beruházás – mondta el Csákány Gábor, az MSZIT elnökségi tagja az MTI kérdésére.
A megújuló energia a kötelező átvételi körbe (kát-rendszer) tartozik, azaz a még meg nem térült beruházások által termelt áramot a piacinál magasabb áron veszi át a villamosenergia-rendszer, de a piaci ár és a kötelező átvételi ár közötti különbséget, a „támogatást” a végfelhasználó a fogyasztói árban megfizeti. A kötelező átvétel keretében átvett szélenergia ára a tavalyi kilowattóránként 48,54 forintos lakossági végfelhasználói árban  0,176 forint volt, a fogyasztói ár mindössze 0,35 százaléka. Ebből látszik, hogy a szélenergia támogatása minimális fogyasztói terhet jelent. A múlt év első felében a szélenergia mindössze 3,13 milliárd forint támogatást kapott – olvasható a közleményben. Ugyanakkor a Magyar Energia Hivatal adatai szerint a távhőt és áramot kapcsoltan termelő erőművek – amelyek a kát-rendszerbe tartoznak -, támogatása elérte 15,65 milliárd forintot.

A szélenergia előnyeként a nulla károsanyag-kibocsátást, az energia-függetlenséget és azt emelte ki a közlemény, hogy ez a fajta áramtermelés értékesíthető szén-dioxid-kvótát is „termel”. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság álláspontja szerint a jelenlegi támogatási rendszer a szennyező termelőket részesíti előnyben, és igazságtalan támogatásokat is nyújt, amit meg kellene szüntetni. Példaként a közlemény a szénpiaci szerkezetátalakítási támogatást említi, ami életben tartja a Vértesi Erőművet, de költsége 0,2 forintot jelent az áram kilowattóránkénti árában.

Csákány Gábor az MTI-nek a szélerőművek szabályozhatóságának problémáját firtató kérdésére azt mondta: a magyar villamosenergia- rendszer nem a technológiák miatt, hanem a jogszabályok és a szerződések miatt nem elég rugalmas. Azokat a gázos erőműveket sem vonják be a szabályozásba, amiket pedig a műszaki paraméterek alapján lehetne – tette hozzá. Az MSZIT partner abban – hívja fel a figyelmet a közlemény -, hogy a kötelező átvételi rendszer átalakítása a környezetbarát energiatermelést támogassa, és a zöld iparba történő beruházások biztonságát segítse.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.