A megújuló energia Olaszországban

Magyarországon a szétszabdalt és szakmai színvonalában tartósan lefelé mozgó környezetvédelmi „hatóság” hovatovább magánérdekek kiszolgálójává, természeti értékeink elherdálójává válik.

Mint korábbi, Paks jövőjével foglalkozó írásunkban is jeleztük, nem „egyszerűsíteni”, hanem kellő hozzáértéssel, természeti és emberi erőforrásaink optimális kiaknázását szem előtt tartva kezelni szükséges a növekedés öko-szociális korlátai által óhatatlanul felvetett problémákat. Erre szolgáltat szemléletes példát egy fontos részterületen – az energetikában – Olaszország, példaértékű gyakorlatát az alábbiakban, az Energiagazdálkodás szakfolyóirat (5-6.szám) nyomán ismertetjük.

A megújuló energia Olaszországban

A megújuló energiaforrások kiaknázását világszerte kiemelt figyelemmel, egyben a környezeti-pénzügyi-gazdasági válságból való kibontakozás fontos eszközeként kezelik. Erre utal az a tény is, hogy az elmúlt évben az OECD-országokban üzembe helyezett új villanyáram termelő kapacitások mintegy 80 százaléka ilyen forrásokat hasznosít. E technológia hozzájárulhat az energiaszámlák csökkentéséhez; az ellátás külföldi függőségének mérsékléséhez; biztonságának javításához, nemkülönben a szén-dioxid (CO2) –kibocsátás és a környezetszennyezés csökkentéséhez egyaránt. Nem véletlen tehát, hogy az atomenergia hasznosítását népszavazással elutasított Olaszország – váltakozó kormányok mellett – határozott irányt vett a megújuló energia alkalmazásának kiterjesztésével járó előnyök kihasználására. Ezt támasztja alá az is, hogy az Európai Unió megfelelő programjában 2020-ra számára a villanyáram termelésben előírt 26 százalékos megújuló részarányt saját kezdeményezésére 35 százalékra emelték (ez az arány 2012-ben 28,2 százalék, 2013-ban már 32,9 százalék, a teljes energiatermelésben pedig közel 15 százalék volt). Az utóbbi két évben az így előállított villamos energia 84,8, illetve 104 TWó volt.

Olaszországban 2006 óta adnak közre az egész országot átfogó éves jelentést a megújuló technológiák fejlődéséről/terjedéséről és az ezzel összefüggő problémákról. Az éves beszámolók egységes kérdőívek alapján készülnek, az egyes településektől így beérkező adatokat pedig illetékes országos és regionális szakmai szervezetek adataival vetik egybe. A továbbiakban a jelentés főbb elemeiről adunk tájékoztatást.

A megújuló energia országos elterjedtsége, növekedés

Az elmúlt évben a megújulók hasznosítása fontos mérföldkőhöz érkezett: a jelentés lezárása időpontjában (2014. április) a nyilvántartott 8054 település mindegyikében működött legalább egy, ilyen technológiával üzemelő készülék és/vagy berendezés. Az impozáns, folyamatos fejlődést jól szemlélteti, hogy 2008-ban ez a szám 3190, 2010-ben már 6 993, 2011-ben 7 661, 2012-ben 7 896, 2013-ban pedig 7 937 volt. E folyamat technológiák szerinti alakulását és az alkalmazó települések számát az alábbi táblázat szemlélteti:

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.