Világszerte egyre több megújuló alapú energiatermelő kapacitást kapcsolnak rá a villamosenergia-rendszerekre, vagyis egyre több gyorsan bevethető áramtermelő tartalékra is szükség van azokra az esetekre, amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél.
Az áramtermelésben a megújuló energiák felhasználási lehetősége nagy, ezen belül is elsősorban a gázerőművek számítanak a jövő stabil energiarendszerének, mondhatni gerincének. Kétségtelen, hogy az energiatermelésben továbbra is jelentős marad a gázüzemű erőművek szerepe. Nagy előny az erőművek rugalmas működése. E rugalmasságra – jó szabályozhatóságra – azért van szükség, mert világszerte egyre több megújuló alapú energiatermelő kapacitást kapcsolnak rá a villamosenergia-rendszerekre, vagyis egyre több gyorsan bevethető áramtermelő tartalékra is szükség van azokra az esetekre, amikor épp nem süt a nap, vagy nem fúj a szél.
Az ESYS rövidítésű németországi projekt keretében végzett vizsgálatok számos korábbi ismeretet megerősítettek, illetve pár új megfigyeléssel gazdagították az eddigi ismeretanyagot. Ismeretes, hogy a szél és fotovoltaikus alapú áramtermelés ingadozása az időjárás alakulására vezethető vissza, melyek „kiegyenlítésére” számos lehetőség jöhet szóba, így a szabályozható erőművektől az energiatároláson keresztül az ún. DSM (demand-side) = fogyasztás befolyásolási rendszerig, ami a fogyasztást az energiakínálattal összhangba tudja hozni.
Akármelyik rendszerről is van szó, mindig központi kérdés az áramtermelési költségek csökkentési lehetőségeinek kiaknázása.
Továbbra is a szél- és fotovoltaikus létesítmények számítanak a legfontosabb áramtermelő technológiáknak. A gázerőművekben növekvő lesz a biogáz, a hidrogén és a szintetikus metán szerepe. Az új erőművekben a szél- és napenergia-szegény szakaszokat – akár 3 hétre is – át lehet hidalni földgázról CO2-szegény tüzelőanyagra való átállással.
A teljes cikk itt olvasható.