Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A CO2 kibocsátás csökkentése és a élővilág védelme együttesen biztosítható a szél, a nap vagy a tenger energiájának bölcs hasznosításával is. Ennek ellenére 2020-ig beruházásoknak csak mintegy ötödét fordítják ezekre a technológiákra.
Mialatt Európa energiaigényét egyre nagyobb arányban megújuló forrásokból fedezzük, sokszor nem a leghatékonyabb és az állatvilágra nézve sem a legbiztonságosabb „zöld” technológiát alkalmazzuk – derül ki abból a jelentésből, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ernyőszervezete, a BirdLife Europe készített. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a élővilág védelme együttesen biztosítható a szél, a nap vagy a tenger energiájának bölcs hasznosításával is. Ennek ellenére 2020-ig beruházásoknak csak mintegy ötödét fordítják ezekre a technológiákra. Ha az európai kormányok elkötelezettek a valóban zöld energiák iránt, akkor az élővilágra jelentős kockázatot jelentő agroüzemanyagok és a nem átgondoltan létesített duzzasztó vagy árapály gátak helyett a biztonságos és megfelelően alkalmazott technológiákat támogatják. Nem engedhetjük, hogy a biológia sokféleség csökkenése pont a megújuló energiák térnyerése miatt gyorsuljon fel, mikor ezek célja éppen az emberi életminőség javítása lenne. A most kiadott jelentés segíti a döntéshozókat abban, hogy a két szempontrendszert egyszerre tudják alkalmazni. Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU szakpolitikai igazgatója szerint „A klímaváltozás az élővilágot és az emberiséget is fenyegeti. Míg az agroüzemanyagok használata katasztrofális következményekkel jár, a szél, valamint a megfelelően használt hullám- és árapály energia az élővilág fenyegetése nélkül szolgálhatja a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célokat.”
A természetvédő szervezet szerint el kell nyerni azoknak a befektetőknek a bizalmát, akik a megújuló iparágakba invesztálnak, ez pedig úgy érhető el, ha az Európai Unió kötelezően teljesítendő és erős környezet- és természetvédelmi célokat állít a tagországok elé 2030-ra. Mindeközben növelni kell Európa technológiai és kutatási pénzeszközeit és azokat úgy hasznosítani, hogy a fejlesztések ne csak alacsony szén-dioxid kibocsátásra hanem az élővilág megóvására is koncentráljanak. Az EU mellett a tagállamok kormányainak felelőssége is nagy, egyrészt abban, hogy meghatározzák az államok energiaforrásinak összetételét és hogy szabályozzák a különböző – és egymással versengő – földhasználati módokat. A jelentés szerint miközben pl. Skócia és Németország erős szabályokkal és stratégiai tervekkel támogatja a zöld beruházásokat, más országok nem képesek megelőzni a kontrollálhatatlan és káros fejlesztéseket.
