A metán növekvő veszély az éghajlatra

A vártnál gyorsabban tör föl buborékokban az arktiszi vizekben a metán, ezzel növekvő kockázatot jelentve a globális felmelegedésre.

A metángáz az éghajlatváltozás következtében tör fel az északi-sarki jeges vizekben – számoltak be tudósok a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számában.
“A kelet-szibériai arktiszi selfjégből feltörő metán mennyisége a világ óceánjaiban bugyogó metán mennyiségéhez mérhető” – hívta fel a figyelmet az Alaszkai Egyetem nemzetközi sarkkutató központjának szakembere, a tanulmány egyik szerzője.
A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak eddig a légkörben egyre növekvő mennyiségben jelenlévő szén-dioxidra összpontosultak, tudósok szerint azonban a metán a szén-dioxidnál harmincszor erősebben tudja megkötni a hőt.

A Föld légkörében jelenlévő metán koncentrációja az idők folyamán 0,3-0,4 részecske per millió volt hűvösebb éghajlatú korszakokban, és 0,6-0,7 részecske per millió melegebb időszakokban.
Az arktiszi metánkoncentráció átlagosan ezzel szemben 1,85 részecske per millió, ez szakemberek szerint 400 ezer éve a legmagasabb érték.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.