A metánkibocsátás csökkentése lenne a cél

A hazai nagynyomású földgázszállító rendszerben előforduló metánkibocsátások mérésére indít közös projektet az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem, a 869 millió forint összköltségű, állami és uniós támogatást is élvező program a jövő év nyarán kezdődhet el.

A Miskolci Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a metánemisszió mérésére alkalmas rendszer prototípusát Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson hozzák létre és tesztelik a következő három évben. A rendszer egyik célja, hogy online módon és visszakövethetően rögzítsék az egyes technológiai elemek metánkibocsátásainak mértékét, másrészt az FGSZ meghatározhassa a technológiai műveleteiből fakadó jelenlegi emissziók mértékét, majd a Miskolci Egyetemmel közösen javaslatokat tegyen újfajta eljárásrendek bevezetésére. A magyar állam által is támogatott projekt 2024. július 1-én indul, célja hosszú távon közös új eljárásrendek kialakítása az FGSZ rendszerében az emisszió csökkentésére. A Széchenyi Terv Plusz programban létrejött projekt 518,18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósul meg, a projekt összköltsége több mint 869 millió forint.

Az egyetem a közleményében emlékeztetett: Magyarországon az emberi tevékenységből eredő metánkibocsátás éves szinten 330 ezer tonna, ennek legjelentősebb forrása a mezőgazdaság, mely a teljes metánemisszió harmadát adja, míg az energiaszektor a metánkibocsátás mintegy 20 százalékáért felel. Idézték a közleményben Varga Juditot, a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnökét, aki szerint a kísérleti projekt nemcsak hungaricummá válhat, hanem országhatárokon túl is hírnevet és elismerést szerezhet a Miskolci Egyetemnek, amelynek két szervezeti egysége, a műszaki földtudományi, illetve és a gépészmérnöki és informatikai kar kapcsolódik be a projektbe. “A világ még csak tapogatózik a metánemisszió csökkentésére vonatkozóan. Elsők lehetünk tehát itt a Miskolci Egyetemen, hogy a tudományos műszerfejlesztés keretén belül kísérleti rendszereket építhessünk ki, egyedi fejlesztési rendszereket próbálhassunk ki” – mondta. Varga Judit kiemelte: az egyetem mérnökképzési hagyományai modern értelmet nyernek, mérnökeik olyan megoldásokat dolgozhatnak ki, amelyek segítenek elérni 2050-re Magyarország klímasemlegességét.

Horváth Zita, a felsőoktatási intézmény rektora a közlemény szerint arról beszélt, hogy több mint kétszáz gazdasági partnerrel működnek együtt és vesznek részt közös pályázatokban és projektekben. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, a számítások alapján a vállalat metánkibocsátása jelenleg kevesebb mint egy százaléka az országos mennyiségnek, azonban az Európai Unió metánkibocsátás-csökkentési kezdeményezéseivel összhangban fontos, hogy az emissziók csökkentésével az FGSZ is hozzájáruljon az energiaszektor fenntarthatóbb működéséhez.

Ajánlott tartalom

Kijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C).