A műanyagszennyezés csökkentése érdekében reformokat javasolnak

Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, így egyre több műanyag kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából, amelyben a szakemberek egy átfogó, nemzetközi műanyag-korlátozási egyezmény megkötését szorgalmazzák.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Amennyiben maradnak a jelenlegi üzleti eljárások és fogyasztási mintázatok, akkor a műanyaghulladék mennyisége globálisan várhatóan majdnem a háromszorosára nő 2060-ig – idézi a jelentést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye. “A műanyagok nem rothadnak, korhadnak, és nem bomlanak le, csak egyre kisebb és kisebb darabkákra esnek szét. Közben az így keletkező mikro- és nanoműanyagok szerte a bolygón elterjedtek, és a testünkben is fellelhetők” – figyelmeztet Báldi András, az MTA levelező tagja, az EASAC Környezeti Paneljének társelnöke az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményben. Ezért az európai tudományos szervezet, amelynek az MTA is tagja, átfogó reformokat javasol az élőhelyek és az emberi egészség megóvása érdekében. Az európai tudományos akadémiákat összefogó szervezet szerint olyan nemzetközi korlátozó egyezményre van szükség, mint amilyen az ózonréteg védelme érdekében meghozott montréali jegyzőkönyv volt 1987-ben.

Az EASAC februári műanyag-jelentése azért készült, hogy egy ilyen megállapodás tudományos tényekre alapozódjon. Az egyezménynek véget kell vetnie annak a trendnek, hogy a műanyaggyártás volumene folyton nő. Ez nem lesz sétagalopp, és fájdalmas lesz az üzleti érdekek szempontjából – tette hozzá.

Az EASAC-jelentés szerint a műanyag kényelmes megoldás, ám a jelenlegi szabályozások sem a gyártókat, sem a fogyasztókat nem kényszerítik rá a felelős használatra. Egy 2023-ban készült összegzés szerint a műanyaggyártás és -felhasználás, a hulladékkezelés lineáris folyamat, csekély az újrafelhasználás és az újrahasznosítás aránya. Az így előálló egészségügyi és környezeti problémák, társadalmi igazságtalanságok miatti károk évi 300-1500 milliárd dollárra rúgnak – figyelmeztetnek a szakértők, hozzátéve, hogy a gyártók és forgalmazók ezen költségeket áthárítják, és ez tartja alacsonyan a primér – tehát közvetlenül az alapanyagokból, újrahasznosítás nélkül – előállított műanyagok árát, folyamatos termelésbővítésre ösztönzve.

A kiskereskedők az üzemeltetési hatékonyságra összpontosítanak, s arra, hogy a termékek a csomagolásukkal is vonzók legyenek, nem pedig a hulladékcsökkentésre vagy újrahasznosíthatóságra. Az újrahasznosítás előtt pedig technikai kihívások állnak, és nem is annyira nyereséges tevékenységről van szó, így ezen infrastruktúrák kapacitása korlátozott – emelik ki.

Ez a “lineáris műanyaggazdaság”, amelynek káros hatásai csak akkor fordíthatók vissza, ha körforgásos gazdaságra állunk át – hangsúlyozzák. “Utóbbi azt jelenti, hogy nincs sem fölösleges műanyagtermelés, sem fogyasztás, továbbá minden műanyagot újrahasznosítunk, és felelősen kezelünk úgy használat közben, mint pedig utána” – mutattak rá az EASAC jelentésében. Az EASAC jelentése szerint az önkéntes és a piaci mechanizmusok nem elegendőek a műanyagprobléma kezelésére, eljött az idő, hogy fizessenek a szennyezők. A szakértők szerint a szabályozás legfontosabb eszköze a műanyagadó, amelynek jelentősnek kell lennie, tekintve, hogy óriási különbség van aközött, hogy mennyibe kerül műanyagot gyártani és felhasználni, és aközött, hogy ezzel mekkora környezeti károk keletkeznek. Az EASAC által közölt modellszámítások szerint a kereslet 30 százalékos csökkentésével és az újrahasznosítási arány 20 százalékos növelésével a műanyagszennyezés már 2040-ig 80 százalékkal csökkenthető lenne. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre 2001-ben, hogy közösen fogalmazzanak meg független, tudományosan megalapozott szakértői javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára.

Ajánlott tartalom

Tízmilliárd forintot nyert el a HungaroMet Zrt. meteorológiai-klimatológiai portál létrehozására

Tízmilliárd forintot nyert el a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást segítő, könnyű adathozzáférést biztosító, nyilvános meteorológiai-klimatológiai portál létrehozására a Digitális megújulás operatív program Pluszban.