A Napból érkező energiát napenergiának nevezzük, és ez az energiaforrás egyre fontosabb lesz a számunkra. Egyrészt azért, mert megújuló, tehát szinte az örökkévalóságig felhasználhatjuk, másrészt pedig ingyenes.
Teljesen érthető, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a napenergián alapuló berendezésekre. Egyre fejlettebb technológiák teszik lehetővé azt, hogy ez az energiaforrás biztosan ki legyen használva, ezáltal pedig elrugaszkodhatunk a már fogyóban lévő forrásoktól, amelyekkel ráadásul a környezetet is szennyezzük.
Hogyan hasznosíthatjuk a napenergiát?
Kétféle lehetőség van erre a célra: aktív és passzív hasznosítása. Az utóbbi főleg olyan épületekre vonatkozik, amelyeknek az adottságai lehetővé teszik, hogy passzív módon használják fel a napenergia előnyeit. Az aktív hasznosításnak pedig két módja van: a napenergiát hőenergiává alakítjuk (napkollektorokkal), valamint a napenergia elektromos árammá alakul (napelemekkel). Mindkettő nagyon elterjedt, hiszen ki ne használná ki ezt az energiaforrást, ha egyszer ingyenes és hosszú távon pénzt takaríthat meg vele?
Mint mindennek, a napenergiának is megvannak az előnyei és a hátrányai is. Előnyként a következőket sorolhatjuk fel: ingyenes, korlátlan, bárki hozzáférhet, a felhasználása nem károsítja a környezetet. Hátrány azonban, hogy vannak olyan időszakok vagy napszakok, amikor a napenergia gyengébb, és csak korlátozottan élvezhetjük a hatását. Természetesen minden hátrányt ki lehet küszöbölni a megfelelő technológiával. A napelemek esetében például vannak olyan eszközök, amelyekkel növelhetjük a teljesítményt még árnyékos időben is.
Hogyan jutottunk el a napelemekhez?
Az első fotovoltaikus hatást, ami a napelem alapja, Alexandre Edmond Becquerel mutatta be a 19. században. Ekkor még egy kezdetlegesebb formáról beszélhettünk, azonban erre alapult a napelem rendszerek működése. A fotovoltaikus elem az elektromágneses sugárzásból villamos energiát állít elő. Becquerel találmánya számos kísérletezésen és továbbfejlesztésen esett át, míg nem eljutottunk a napelemek mai formáihoz: tehát olyan berendezések, amelyek a napenergiát elektromos árammá alakítják át.
Előnyei:
– Megújuló energiaforráson alapul, tehát amíg van Nap, addig a napelemek is működnek;
– Szinte mindenhová telepíthetők, hiszen a napenergia mindenhol jelen van (tény azonban, hogy az olyan helyeken, ahol intenzívebb a napsütés, jobban teljesít);
– Környezetbarát: nem szabadulnak fel károsanyagok az energiaátalakítás során, tehát nem kell attól tartanunk, hogy szennyezzük a légkört vagy a környezetünket; sőt, ha mindenki napelemet használna, akkor jelentősen tudnánk orvosolni a jelenlegi környezetszennyezés súlyos mértékét;
– Akár 40 évig is képes hatékonyan működni;
Hátrányai:
– Ami az árát illeti, nem olcsó befektetés, hiszen áldoznunk kell rá – azonban a telepítés után már nem igényel gyakori karbantartást;
– Optimálisan akkor működik a rendszer, ha nagyon erős napfény éri – azonban a teljesítménye akkor is felhasználható, ha épp hidegebb időszak van;
– Nem mindegy, hogy hová telepítjük: fontos a tetőszerkezet!
Mielőtt tehát a napelemek mellett döntünk, ajánlatos figyelembe venni úgy a pozitív, mint a negatív oldalt is. Fontos tudni azonban, hogy a negatívumok valamilyen szinten orvosolhatók: a telepítésre pályázatot lehet elnyerni, különböző szerkezetekkel növelhető a teljesítmény még árnyékos időben is, valamint megvan a módszer már arra is, hogy mindenféle tetőre rá lehessen szerelni a napelemeket. Épp ezért ajánlatos egy szakértővel felvenni a kapcsolatot, hiszen számos olyan dolog van, amit figyelemmel kell kísérni a munkálatok elkezdése előtt. Egy szakértő pedig jobban átlátja az adott feltételeket, és tanácsokkal is tud szolgálni a további lépésekhez.
Milyen tetőkre lehet napelemet rögzíteni?
Legyen szó akármilyen tetőről, nagyon fontos, hogy szakember végezze el a munkát, hiszen nem ideiglenes telepítésről beszélünk, hanem egy hosszútávú, akár 30 vagy 40 éves befektetésről. Ezért több szempontot kell figyelembe venni a sikeres telepítés érdekében:
– Ellenállás az időjárásnak (erős szél, viharok, eső stb)
– Rozsdamentes elemek használata
– Szakértő felügyelete és folyamatos ellenőrzése
A rögzítés pedig a következő tető típusokra történhet: ferde, cserepes, összetett vagy lapos. Mindegyiknek megvan a maga menete, ezért külön kell kezelni mindegyik típust. A legnehezebb a lapos tetőre való rögzítés, mivel nem igazán adatik olyan felület, amire stabilan felszerelhetjük a paneleket. Ez pedig azt eredményezheti, hogy egy erősebb szél vagy egy vihar következtében a rögzített tető ellazul, gyengül és nem fog sokáig ott maradni. Erre az esetre is megvan azonban a speciális napelem, melyet csakis lapos tetőn használnak.
Azt is figyelembe kell venni, hogy milyen a tető állapota. Ha ugyanis azt tervezzük, hogy hamarosan javítani szeretnénk a tetőn, akkor felesleges azért felszerelni rá a napelemeket, hogy néhány hónap vagy év múlva tetővel együtt leszedjük. Ajánlatos minél hamarabb elvégezni a tető javítását, hogy aztán úgy szerelhessük fel rá a berendezést, hogy az több évtizeden át is ott marad, stabilan.
Ugyancsak fontos megállapítani a tető árnyékolását. Ha egy bizonyos rész jobban van árnyékolva, mint a többi, akkor azt a területet ajánlatos elkerülni. Olyan helyre telepítsük a paneleket, ahol a lehető legjobbak a feltételek: folyamatos napsütést kap, nem árnyékolja egy magasabb fa, oszlop vagy egy épület.
Ezeket figyelembe véve lehetőségünk lesz arra, hogy hatékonyan élvezhessük a napelem rendszer számos előnyét. Olyan feltételeket nagyon nehéz biztosítani, amelyek tökéletesen elősegítik az optimális teljesítményt, de ha csak a legalapvetőbbeket biztosítjuk, akkor már jelentősen spórolhatunk az energiával.
Végezetül pedig íme néhány érdekes tény a napelemekről, amit valószínűleg kevesen tudnak:
– A napelemeket eredetileg a műholdakon használták, mivel ott nehéz volt áramot termelni a berendezések működéséhez;
– A Toyota Prius tetején napelemek vannak, ami biztosítja az autó légkondicionálását;
– Néhány nyugati városban a buszmegállóban található kijelzők napelemekkel működnek;
– A napenergia sokkal több energiát biztosít, mint amennyire szükségünk lenne – azonban még nem használjuk ki ezt kellőképpen;
– A legtöbb napelemet Németország használja;
Forrás: napelemek-napkollektorok.hu