Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A fenti épület nyílászárói hétköznapi ablakoknak tűnnek, de nem azok.
Desztillált víz és glikol keveréke áramlik bennük, megállás nélkül. Kutatók és építészek tervezték őket, a jövő ablakainak előfutáraként. A technológiát most egy nemrég létrehozott kísérleti pavilonban tesztelik, Bulgária fővárosában, Szófiában. A Futuris stábja pedig utánajárt, hogyan csökkentheti a technológia a jövő épületeinek energiafelhasználását. Az InDeWag (Industrial Development of Water Flow Glazing Systems) projekt minden ablakában 70 liter desztillált víz, és a fagyállóság érdekében 30 liter etilénglikol van, írta az euronews.com. Az ablakok gyakorlatilag napkollektorként működnek. Napelemek segítségével elnyelik a nap sugarait, és átalakítják hőenergiává, amivel aztán a belső teret fűtik. Azért érdemes levegő helyett vizet használni az ablakokban, mert a víz sűrűbb, ezért az infravörös fény nagyobb spektrumát nyeli el. Az európai kutatási projekt tudósai a rendszer hatékonyságát tesztelik Szófiában. A hőmérsékletet és a páratartalmat folyamatosan ellenőrzik, hogy kiderüljön, a módszer hosszú távon és különböző időjárási körülmények között is működőképes-e. „Megmérjük a hőmérsékletet az ablakokon belül, húsz centiméterenként, a padlótól kezdve. Így megtudjuk, hogyan oszlik el a hő az ablakok belsején. Így a végén megkapjuk azt, hogy mennyi energiát adott át az ablak a ház belső terének” – magyarázta a bolgár tudományos akadémia egyik munkatársa, Kraszimir Zsivacski.
De akkor nyáron is fűteni fog?
A technológiát Madridban fejlesztették ki. A kutatók azt szeretnék, hogy a rendszer hatékonyan működjön, és több legyen egy egyszerű átlátszó szigetelőrétegnél. Képesnek kell lennie maximálni a fűtőértéket télen, és elkerülni a túlmelegítést nyáron. „Ha kint hideg van, meg tudjuk állítani a víz áramlását. A nap felmelegíti az üveglapok közötti kamrában lévő vizet, és az ablakok felmelegednek. Ha viszont meleg van odakint, vagy bent megfelelő a hőmérséklet, akkor beindítjuk a folyadékáramlást, hogy az energiát az épület más részeire összpontosítsuk. Az ablakok olyanok, mint a bőr, szabályozzák az épület hőháztartását” – mondta Antonio Hernández Ramos, a madridi politechnikum professzora. Az Európai Unió drámai fejlődést szeretne látni az új épületek energiahatékonyságában, és a tudósok bíznak benne, hogy a technológia segítségével majdnem nulla energiafelhasználású épületek jöhetnek létre a jövőben. A projekten dolgozó tudósok pedig már előre tekintenek. Dieter Brüggemann, a Bayreuth-i Egyetem professzora szerint a rendszer technikai értelemben készen áll arra, hogy sokszorosítsák: „Most már piacra dobhatjuk a terméket. Természetesen be kell bizonyítanunk, hogy nagyobb épületeken is működik, és nem csak a prototípusokon tud hatékony lenni. De határozottan úgy gondoljuk, hogy itt az ideje nagyobb épületeken is bevetni.” A projekt most befektetőkre vár, de az már biztos, hogy a szófiai kísérleti telep a következő tíz évben is működni fog.
