A NASA közreműködésével délkelet-európai klímahatás-kutatási központ létesül Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézetében

A NASA közreműködésével klímahatás-kutatási központ létesül Sopronban

A NASA közreműködésével délkelet-európai klímahatás-kutatási központ létesül Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézetében

A nemzetközi kutatás eddig nem szentelt kellő figyelmet a klímaváltozás Dél-Kelet-Európát érintő hatásainak. A térség nagy része az erdőssztyep klímazónában fekszik, ahol aránylag csekély változások is jelentős ökológiai következményekkel járnak.

Mátyás Csaba professzor kezdeményezésére a NEESPI együttműködés keretében regionális nemzetközi kutatási koordinációs központot hoznak létre Sopronban, a NymE Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézetében (Sopron Regional Focus Centre for Non-boreal East Europe). Az együttműködés célja a szárazföldi energia- és vízforgalom, a biogeokémiai ciklusok, és az emberi tevékenység (elsősorban földhasználat) által a regionális és globális klímára, illetőleg az ökoszisztémák dinamikájára kifejtett hatások alaposabb feltárása.

A kooperáció háttérszervezetét, a NEESPI-t (az Észak-Eurázsiai Földtudományi Együttműködési Kezdeményezést) az amerikai NASA és NOAA (az USA űrkutatási, oceanográfiai és légkörkutatási ügynökségei) valamint az Orosz Tudományos Akadémia hozta létre 2005-ben. A szervezet célja, hogy Eurázsia északi, mérsékeltövi felének a klímaváltozásra kifejtett hatását közös kutatások segítségével elemezze. Észak-Eurázsiában fekszik az északi félteke szárazföldjeinek háromnegyede, és az itt lezajló, igen jelentős változások a földi klímát nagymértékben befolyásolni fogják. A klímahatás-modellezés egyik legbizonytalanabb tényezője a vegetáció reakciója és hatása a légköri és hidrológiai folyamatokra. Ennek pontosításában a soproni központ számottevő hozzájárulásra képes. A virtuális szervezet jelenleg 30 ország mintegy 560 kutatóját fogja össze.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.