A német kormány hajlik az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására

A német kormány hajlik arra, hogy jelentős mértékben meghosszabbítsa az atomerőművek működési idejét, az illetékes miniszter azonban ezt súlyos anyagi terhekkel járó feltételekhez kötné.

Angela Merkel kancellár az ARD televíziónak adott vasárnap esti interjúban első ízben foglalt nyíltan állást a reaktorok üzemidejének meghosszabbítása mellett. Mint mondta, “szakmai szempontból ésszerűnek” tartaná a Schröder-kormány által szabott működési idő 10-15 évvel való meghosszabbítását.
A kormányfő annak a szakvéleménynek az ismeretében nyilatkozott, amelyet pénteken adtak át négy gazdaságkutató intézet képviselői a kancellári hivatalnak. Az intézetek feladata az volt, hogy forgatókönyveket dolgozzanak ki Németország energiaellátásának megoldására a következő 40 évben.

Megfigyelők különösnek tartják, hogy Merkel az illetékes miniszter megszólalása előtt nyilvánított véleményt az atomerőművek élettartamáról, amely hetek óta éles viták tárgyát képezi kormányon belül is. Norbert Röttgen környezetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter – mellesleg Merkel pártfogoltja – a maga részéről 6-8 év üzemidő-hosszabbítást tartana elfogadhatónak. A CDU-frakció többsége 15-30 évvel növelné az atomerőművek működési idejét, míg a két kisebb koalíciós párt (CSU és FDP) szerint mindaddig üzemben kellene maradniuk a reaktoroknak, amíg megújuló energiaforrások maradéktalanul és megbízhatóan ki nem váltják őket.

A Handelsblatt hétfőn közölt értesülése szerint Röttgennek sikerült elérnie, hogy az üzemidő meghosszabbítása szigorú biztonsági feltételek teljesítésével járjon együtt. Így például az összes működő atomerőművet védetté kell tenni repülőgép-becsapódással szemben. A nagy többség esetében ez új vasbetonburkolat építését követelné meg, ami hatalmas kiadásokat jelentene az üzemeltető konszernek (EON, RWE, EnBW, Vattenfall) számára. Ehhez további költségek járulnának. A tárcavezető számítása szerint 12 évi üzemidő-hosszabbítás érdekében 20,3 milliárd euró értékű beruházást kellene eszközölni a 17 atomerőmű biztonsági rendszereinek korszerűsítésébe.
A hónapok óta tartó huzavona nem tett jót a konszernek tőzsdei megítélésének. Január óta az EON és az RWE részvényeinek árfolyama 23, illetve 24 százalékkal esett a frankfurti tőzsdén. A börze szereplői a jelek szerint már bekalkulálták a konszernek eredményébe a milliárdos kiadásokat.
Az SPD-Zöldek kormány és az üzemeltető cégek 2001-ben kötött megállapodása értelmében az atomerőművek átlagos élettartama 32 év, vagyis a legfiatalabb reaktorokat is 2020-ban le kellene kapcsolni a hálózatról.

Ajánlott tartalom

Hétfőtől kötelező az új energiacímkék használata

Kötelező hétfőtől az új energiacímkék használata a műszaki boltok egyes termékein és a webáruházak termékismertetőiben - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szombaton az MTI-vel.