A német lakosság többsége ellenzi az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását – derül ki egy friss felmérésből.
A ZDF televízió Politbarometer műsorában pénteken ismertetett közvélemény-kutatás adataiból kitűnik, hogy a megkérdezettek 56 százaléka elutasítja a nukleáris erőművek 2021 utáni üzemeltetésének lehetőségét. Néhány hónappal ezelőtt ez az arány még csak 54 százalék volt. A németeket a jelek szerint nem ijesztette meg az erőműveket üzemeltető nagy konszernek múlt szombaton az országos napilapokban közzétett nyílt levele. Ebben az energiaárak drasztikus emelkedésére és növekvő áramimportra figyelmeztettek, amennyiben az öregedő atomerőműveket le kellene kapcsolniuk a hálózatról.
Az előbbi fenyegetést cáfolja egy pénteken kiszivárgott tanulmány. A kormány megbízásából több intézet által készített dokumentum, amely a németországi energiatermelés és -fogyasztás jövőbeni lehetőségeit vizsgálja, arra a következtetésre jut, hogy a kiöregedett atomerőművek leállítása esetén sem kellene számolni a villanyáram jelentős mértékű drágulásával.
A Schröder-kormány és az energetikai konszernek által 2001-ben kötött egyezmény, az úgynevezett atomkonszenzus értelmében egy-egy atomerőmű átlagos üzemideje 32 év. A legidősebb reaktorokat (Biblis, Brunsbüttel, Neckar-1, Philippsburg-1, Unterweser) már idén, illetve 2012-ben le kellene állítani, de a legfiatalabbak (Emsland, Isar-2, Neckar-2) sem működhetnének 2022 után.
Arra az eshetőségre reagálva, hogy a Merkel-kormány esetleg a parlament felsőházának (Bundesrat) megkerülésével akarná meghosszabbítani az erőművek üzemidejét, több tartomány az alkotmánybíróság bekapcsolásával fenyegetőzött pénteken. A keresztény-liberális koalíció azért kacérkodik ezzel a kiskapuval, mert egy tartományi választás (Észak-Rajna-Vesztfália) májusi elveszítése óta nincs többsége a Bundesratban. Az említett tartomány környezetvédelmi minisztere, Johannes Remmel szerint ugyanis a felsőház megkerülése az alaptörvénybe ütközne.
A 16 német tartomány közül kilenc azt akarja, hogy az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását a kormány foglalja törvénybe, s azt az alsóház után a felsőháznak is terjessze be. Az üzemidő meghosszabbítását tíz kritériumhoz kívánják kötni, és csakis ezek teljesülése esetén volnának hajlandók a felsőházban (ahol a tartományi kormányok összesen 69 küldöttje foglal helyet) megszavazni a törvényt. Ellenkező esetben Bréma és Rajna-Pfalz az alkotmánybírósághoz fordulna, Észak-Rajna-Vesztfália és Berlin még fontolgat egy ilyen lépést.