A palagáz menti meg a világot? A makói mező a mi Szent Grálunk?

Becslések szerint palagázzal legalább száz évig kihúznánk, ha elfogy a hagyományos gáz. Sokan ebben látják a gyógyírt az energiafüggőségre. De mi is az a palagáz? Vannak-e Magyarországnak készletei? Mikor lehet kitermelni? Mit ér a Makón talált mező?

Először is azt kell tisztázni, hogy mi is az a palagáz – Holoda Attila, a Mol Kutatás-Teremelés Divízió egyik korábbi termelési igazgatója szerint már önmagában az elnevezés is hibás.

Palagáz, ami nem palagáz

Az érthetőség miatt egy kicsit vissza kell ülnünk az iskolapadba. A földgáz és a kőolaj – alaposan leegyszerűsítve – a szerves anyagok bomlásából keletkezik. Az elhalt növényekből álló üledék az évezredek alatt egyre mélyebbre kerül a talajrétegekben. A nagy nyomás és a hő hatására végbemegy az átalakulás. A képződött olaj azután vándorolni kezd a talajban, míg össze nem gyűlik egy olyan helyen, amely felett úgynevezett vízzáró réteg található és már nem tud hová „vándorolni”. Az ilyen képződményeket kőolajcsapdának nevezik. Az olaj felett általában gázt tartalmazó réteg van.

A nagy nyomás miatt mindkettő kitermelése viszonylag egyszerű, hiszen a talaj megfúrása után „magától” a felszínre jön. A palagáz ugyanolyan gáz, mint amit földgáznak hívunk. A különbség mindössze annyi, hogy a palagáz rögtön a keletkezésekor beszorult az agyagmárga-kőzetekbe. Az ilyen kőzetekre jellemző, hogy nagyon rossz az áteresztő képessége, ezért a gáz, vagy az olaj felhalmozódik benne. Ezt nagyon leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot, nem pedig, mint egy nagy barlangot. És itt értünk vissza Holoda Attila felvetéséhez az elnevezésről. Szerinte inkább kellene márgagáznak hívni – a csapdába ejtő talajréteg miatt – ezt az egyébként nem-hagyományos földgázt.

Melyik a jobb?

Felhasználás szempontjából semmi különbség nincs a kettő között. Holoda Attila szerint ugyanazokból az alkotókból áll mindkét gáz. Vagyis ez is jó, meg amaz is. A lényeges különbség a kitermelésben van. A márgagáz (palagáz), ahogy korábban már írtuk, egy olyan rétegben van, amelyből nem lehet csak úgy kitermelni. Sokáig nem is volt hozzá megfelelő technológia, ami jelentősen drágította a kitermelést.

A tejes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Hozzáláttak az ötödik kút fúrásának a békési gázmezőn

A hétvégén láttak hozzá az ötödik kút fúrásához a Nyékpuszta lelőhelyen - jelentette be szerdán közölt legfrissebb Facebook-bejegyzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM).