Egy nemzetközi tanulmány szerint az olajpálma ültetvények csökkentik az állat- és növényvilág változatosságát, és kevés segítséget jelentenek a károsanyag-kibocsátás ellen.

A pálmaolaj nem jó megoldás

Egy nemzetközi tanulmány szerint az olajpálma ültetvények csökkentik az állat- és növényvilág változatosságát, és kevés segítséget jelentenek a károsanyag-kibocsátás ellen.

A Conservation Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői kifejtik, hogy a pálmaolaj-termesztés kedvéért a trópusi erdőket olyan mértékben megritkították, hogy jelentősen csökkent sok ritka faj élőhelye. A probléma Malajziában és Indonéziában a legégetőbb, ezekben az országokban termelik ugyanis a világ pálmaolajának 85 százalékát.

A pálmaolaj közönséges növényi olaj, amelyet jelenleg a legnagyobb bioüzemanyag-forrásként tartanak számon, bár a kutatók kétségbe vonják, hogy annyi környezeti előnye lenne a hagyományos fosszilis üzemanyagokkal szemben.

A bioüzemanyag termeléséhez szükséges erdőterületek felégetése jelentősen növeli az üvegházhatást fokozó szén-dioxid-kibocsátást. A kutatóknak az a véleményük, ekkora szén-dioxid-kibocsátást legalább 75 évnyi bioüzemanyag termelésével lehet ellensúlyozni.

Különböző számok és számítások vannak, de a pálmaolaj nem környezetkímélő megoldás – mondják a kutatók. A trópusi őserdők olajpálma-ültetvénnyé alakítása drámaian megváltoztatta az állatok és növények együttélésének egyensúlyát, csökkent a területen élő növény- és állatfajok száma. Sok közönséges faj elszaporodott a növények környezetében, a vaddisznók és a leopárdok uralkodókká váltak, de a ritkább fajok, mint például a szumátrai tigris már egyáltalán nem található meg arrafelé. Hat állatfajból csak egy képes a túlélésre az ültetvényeken – magyarázta a BBC hírszolgálatának Matthew Struebig, a Londoni Egyetem kutatója.

Nem csak Délkelet-Ázsiáról van szó. Latin-Amerikában is hatalmas területeket irtottak ki a szójatermesztéshez, pedig a szója még kevésbé hatékony a bio-üzemanyag termelése szempontjából, mint a
pálmaolaj. Az erdőirtások megállítása fokozottabban csökkentheti a klímaváltozás negatív hatásait, és az élővilág változatosságának megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásoknak is könnyebb eleget tenni – tette hozzá Faizal Parish, a tanulmány malajziai társszerzője.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.