A passzívház kulisszatitkai (videó)

Passzívházat építeni nem drágább és nem is lassabb, mint hagyományosat, a rezsiköltségeken viszont sokat spórolhatunk, állítja az első magyar passzívház-tulajdonosok egyike az index.hu videójában.

Pár gondolat a passzívházakról: Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 14 000 passzívház épült Európa-szerte. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal.

 

Passzívház definíciója: az épület 15 kWh / m2 / év energiánál többet nem fogyaszt, passzívház minősítéssel rendelkező anyagokból épül és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik. A hagyományos téglaszerkezetű épületek 300 – 400 kWh / m2 / év energiát használnak fel A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80 – 90 %, vagy akár 100 % energiát takarít meg. A passzívházat azért nevezzük passzívnak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Passzívháznál a cél a hőveszteség minimalizálása és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereség maximalizálása.

Ajánlott tartalom

Mitől lehet „zöldebb” a könnyűszerkezetes acélcsarnok?

Egyre több területen érzékelhető, hogy a fenntarthatósági és körforgásos gazdálkodási elvek vállalati alkalmazása teret hódít. A legváltozatosabb iparágakban tevékenykedő gazdasági szereplők ismerik fel annak hatékonyság növelő aspektusait, akár csak egyes részterületekre kifejtett hatásait. Az acélcsarnokokat gyártó Frisomat ezeket az elveket azonban nem csupán alkalmazza, épületeik által tovább is adja ügyfeleinek.