A pellet fűtéssel jól, de rosszul is járhatunk

Magyarországon főként tűzifát, szenet és vezetékes gázt használunk fűtésre.

Egyre elterjedtebb azonban a pellet fűtési, ami nem csak takarékos, de környezetbarát is írja az energiatv.hu. A pelletálás során a fafeldolgozó iparban keletkező fahulladékot kötőanyag hozzáadása nélkül préselik. Nem csak a fa részecskéket (fűrészport) lehet pelletálni, hanem bármilyen anyagot. Ez azért fontos, mert nagyon sok olyan anyag van, amely éghető és nem környezetterhelő, ugyanakkor nem olyan formában fordul elő, ami alkalmassá tenné például egy a háztartásban is használható berendezésben történő elégetésre. A pelletálás folyamán nyert rudacskákat – amelyek átmérője a már előbb említett henger furatainak méretével megegyező – nevezzük pelletnek. Természetesen az anyag összetételétől függően beszélünk fa- és más pelletről (pl. energiafű-pellet, búzakorpa-pellet stb.). A fapellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérő és a 2-5 cm-es hosszúságú.

A pellet termelése az Egyesült Államokban kezdődött a II. világháborút követő időszakban, mint állateledel, amely ideálisnak bizonyult az ipari farmokon azzal a nagy előnyével, hogy a hagyományos tápszerekhez adagolni lehetett a különböző fehérjéket, ásványi sókat és más fontos adalékokat, anélkül, hogy a táplálék íze változott volna. Ezen kívül, nagy előnye, hogy hosszú időn keresztül raktározható, mert nem romlik meg és kis tömege miatt a szállítása sem költséges. Így, az állattenyésztésben elért sikerek ahhoz vezettek, hogy más iparágakban is kipróbálják a pelletálást, ami a fahulladék pelletálásához is vezetett, létrehozva ezáltal egy új hő energiaforrást.

Ajánlott tartalom

Bevizsgálták a LED-lámpákat, mutatjuk az eredményeket

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált műszaki laboratóriuma tízféle LED-lámpa kezdeti fényáramát vizsgálta, ebből kiderült, hogy az árucikkek mindegyike eleget tett a fényáramra előírt követelményeknek, és megfelelt a csomagoláson feltüntetett paramétereknek.

Nincs hozzászólás

  1. Mióta a szomszédságból jó páran áttértek (budapest kertváros) azóta télen nagy hidegbe elviselhetetlen a bűz. Amíg tart a fűtési idény nem lehet a szabadban ruhát szárítani, kertészkedni, szellőztetni, “kint lenni”. Mint mindannyian tudjuk a téli idényben a szmog fő kiváltó oka a fűtés. Aki így fűt az néha begyújt mással is. Hétvégenként látom, hogy bizony a tűzbe kerül minden éghető hulladék a lakásba. A sok kilónyi reklámújság azzal a sok mérgező festékanyaggal, mindenféle dologgal aminek a szelektív gyüjtőben lenne a helye. A vidék meg maga a borzalom. Ott aztán tényleg mindenki mindent eléget. Míg gyerekkoromba tiszta téli időben aradot is látni lehetett, most télen a templomot se nagyon lehetett látni, pedig az csak jó 600 méterre van.
    Személy szerint én betiltanám a pelletet és mindenféle “sötétzöld” alternatívát az egyéni fűtésbe. Az a minimális spórolás elviselhetetlen konfortérzet romlást, másodsorban egészségkárosodást okoz. Fűtsünk gázzal amíg lehet és dolgozzunk a talajfűtés olcsobbá tételén.

  2. Ne keverjük a szezont a fazonnal….
    a cikk sem teljesen kerek, nem is derül ki pontosan mit szeretne üzenni, hogy ez egy marketing video, vagy szakmai tartalma van…
    de a hozzászólás végképp összekutyulja az érdeklődő olvasót. – ugyanis a kertvárosi “szmog” nem a pellet tüzelésével van összefüggésben. Egy korszerű pellet tüzelőberendezés, – melyről a cikk is szól – kialakításánál fogva sem alkalmas bármi eltüzelésére, s nem hiszem, hogy aki több százezer forintot költ automatizált fűtéskorszerűsítésre, azután még is manuálisan “szeméttel” fog fűteni.
    Azt ami a kertvárosi, vagy vidéki környezetben a füstöt okozza azt vegyestüzelésű kazánnak hívják, amiben valóban mindent el lehet égetni amit csak talál, vagy nem szégyel a gazda. Ez emberi tényező….
    Az vitathatatlan, hogy a szilárd tüzelőberendezések (ebbe minden beletartozik, fa, pellet, szén stb..) szilárd emisszió kibocsátása magasabb a gáztüzelés zéró értékénél, azonban ha jó a tüzelőberendezés és a kémény (amely sajnos nem jellemző kis hazánkban) nem tragikus. – Ebben tehát igaza van vkaci-nak, hogy tapasztalható bűz és füst. – de ez nincs összefüggésben a pellettüzeléssel.
    Nem a pellet kizárólagos oldalán állva, szakmai alapokon kérdezem: a talajfűtés villamosenergia igényét milyen energiaforrásból lehet biztosítani, ami hosszútávon fenntartható és gazdaságos és nem atom?

  3. Kedves vkaci. Nem akarlak megbántani, de te azt hiszem pestországban élsz?!. Honnan veszed, hogy vidéken csak bűz, füst és büdösség van ? Csatlakozom topityu hozzászólásához, aki azért meg tudja különböztetni a szezont a fazontól, nem úgy min te. Halvány gőzöd nincs semmiről. Inkább csöndben kellett volna maradnod, okosabb maradtál volna, vagy legalább néztél volna utána mielőbb leírod ezt sok hülyeséget. Olyan buta vagy, hogy az már fáj.Tudod mit, fütsél csak gázzal, biztos az eszednél csak a pénzed lehet több.

  4. Pár éve terveztünk pellet égőt egy kazángyártónak, háztartási teljesítmény nagyságrendben. Beépítve egy jó kazánba, ismétlem jó kazánba, a füstgáz analízi s alig mutatott eltérést a gáz készülék füstjétől. Van egy kicsi, de szerintem nem arogáns savanykás szaga az égésterméknek. Pl Olaszországban járva télen jellegzetesen érezhető. De semmi esetre sem látható füst. Gyakorlatilag a pellet égő lángja olyan tiszta, mint egy cirkó szőnyeg égőé. A szmog nem e miatt van.