A repülőjegyben fizetjük meg a légszennyezést?

A párizsi Klímacsúcson elfogadott klímaegyezménynek nem volt része a légi közlekedés.

A szektor képviselői olyan globális megállapodást kidolgozására ültek össze a napokban, mely 2020-tól karbonsemleges növekedési pályára állítaná az iparág szereplőit: kvótavásárlással “adóznák le” légszennyezésüket, ami persze pluszkiadást jelent. A kérdés, hogy áthárítják-e az utasokra?

Ha minden légitársaságot bevonnak egy egységes kvótarendszerbe, vagyis kibocsátási engedélyeket kell vásárolniuk a légszennyezésükért, ez 2025-ra 6,2 milliárd dollárnyi költséget jelentene a piaci szereplőknek. 2035-re 24 milliárdjuk bánná.

A napokban ültek össze a személyszállítási (al)szektort szabályozó ICAO (International Civil Aviation Organization) képviselői, hogy kidolgozzák a globális egyezmény részleteiről. Októberre kell tető alá hozniuk a megállapodást, mely 2021-ben lépne érvénybe.

Ha ez nem sikerül, a kormányok még nagyobb anyagi terheket rónának a légitársaságokra, jelentette ki az International Air Transport Association (IATA) vezetése az ICAO adataira hivatkozva, jelentette a Reuters. A kormányok ugyanis saját hatáskörükben esetlegesen, össze-vissza szabnának ki díjfizetési terheket, s az iparág érdeke, hogy ezt elkerüljék egy egységes kvótavásárlási rendszer létrehozásával. Az ICAO munkájában 191 tagországa vesz részt.

A kvótavásárlással a a légitársaságok olyan karbonkrediteket vásárolnának, melyek kijelölt karbonsemlegesítési projekteket finanszíroznak. Egy Moszkvából New Yorkba tartó járat (267 utast szállító B777-es gépről van szó) karbonsemlegesítésének költsége 804 dollár lenne. Vagyis egy utasra 3 dolláros felár jutna. A tárgyalások még túl korai fázisban vannak ahhoz, hogy a légitársaságok arról is nyilatkozzanak, áthárítanák-e a plusz költséget az utasokra, de valószínűleg így lesz.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.