A rezsicsökkentés csak elkendőzi a valós energiahatékonysági problémát

A februári számlákban már érzékelhető 10%-os rezsicsökkentés csak elkendőzi a valós problémát, azaz a magyar ingatlanállomány energiahatékonysági állapotát, visszatartva a lakosságot otthonaik energiahatékonysági fejlesztésétől; ugyanakkor a hatósági árazással csökkentett rezsiköltségeket végső soron mégis a lakosság fogja megfizetni.

A Knauf Insulation szakértői szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10%-os rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75%-a anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát.

Kinek tesz jót a 10%?
A 10%-os rezsicsökkentés nem a megfelelő orvosság a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja. Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés költségét végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizettetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában. „Épületeink energiahatékonysági állapotának érdemi javítása nélkül a rezsicsökkentés csak tüneti kezelést jelent, hiszen a felhasznált energia nagy részét továbbra is elpazaroljuk, a gázár csökkentés fenntarthatósága pedig kérdéses” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az ingatlanok energiahatékonysági beruházásainak, illetve szigetelésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költség megtakarítást jelent. Megfelelő állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is megtérülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű hatásával” – tette hozzá a szakember.

Önfinanszírozó rezsicsökkentés: honnan legyen pénzünk energiahatékonyságra?
A kamattámogatott otthonteremtési hitelek meglévő ingatlanok korszerűsítésére is igényelhetők, a törlesztő részlet megfizetéséhez pedig az állam a futamidő első 5 évében kamattámogatást nyújt. Ezek a támogatott hitelek átlagosan, hosszú távra, 8 és 11,5%-os kamattal vehetők fel. Egy átlagos, 90 m2 alapterületű családi ház – „Kádár kocka” – szigetelése kb. 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz. Ha ezt az ingatlant, 10 éves futamidejű, támogatott öko-hitelből kívánja tulajdonosa leszigetelni, akkor a hitelt átlagosan 15.000 forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mintegy 1,8 millió forintot kell visszafizetnie.

Ajánlott tartalom

Napelem: drasztikus költségcsökkenés az energiatárolók piacán

Az akkumulátoros energiatárolók ára egy év alatt 40%-kal esett vissza, és az Alteo várakozásai szerint a költségek további csökkenése várható, ami átalakíthatja a piacot.