Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Sentinel műhold az egyik legnagyobb sarki jégsapka gyorsuló olvadását mutatta ki első, Brüsszelben nyilvánosságra hozott felvételein.
Norvégia Svalbard szigetcsoportjának Austfonna jégsapkája 8 ezer négyzetkilométert borít, és az utóbbi években viszonylag stabil volt. A legfrissebb űrfelvételek azonban az olvadás jelentős felgyorsulását mutatták ki a jégsapka Barents-tengeri fő gleccserén – tudósított róla a BBC hírportálja.
A Sentinel alig egy hónapja kering pályáján, még nem lépett teljesen üzembe, megfigyelési és egyéb feladatai azonban már most is igen számosak. Ez Európai Bizottság szakemberei csütörtökön mutatták be, hogy mennyi mindenre képes az eszköz, különösen a sarkvidékek kutatása szempontjából.
A radar ezekben a régiókban rendkívül hasznos, mivel az időjárási viszonyoktól függetlenül, még a sarki tél sötétjében is érzékeli a felszínt.
A tudósok gyanakodtak, hogy az Austfonna-jégsapka lényegesen több jeget veszít nagy, tengerbe hajló gleccserén, kérték, hogy a Sentinel-1a készítsen róla néhány fotót. Noha a jégsapkát sokféle műhold adatai alapján nyomon követték, a Sentinel képeiről világossá vált, hogy a gleccser utóbbi két-három évben tízszer olyan gyorsan halad, mint ahogy előzőleg mérték – magyarázta Andy Shepherd, a Leedsi Egyetem kutatója.
A gleccser sebességét az alapján becsülik meg, hogy mekkora utat tesz meg adott idő alatt egy jellegzetes vonása, például egy szakadéka. A jégsapka kisebb, mint a jégtakaró, ám hasonlítanak például abban, hogy mindkettőről gleccserek folynak le sokféle irányban.
A Föld jégsapkái azért váltak központi kutatási kérdéssé, mert jelenleg ezek mennek keresztül a legnagyobb változáson. Shepherd elmondta: a jégsapkák és gleccsereik azért kerültek a kutatás homlokterébe, mert ugyan a világ jegének kevesebb mint egy százalékát tartalmazzák, a jégolvadás okozta tengerszint-emelkedés mintegy 50 százaléka írható a számlájukra.
A Sentinel-1a egyelőre úton van végleges működési pályája felé, az általa küldött adatok minősége a kutatók szerint “igen meggyőző”. Az Európai Unió az évtized végéig 7,5 milliárd eurót (2300 milliárd forint) költ a Sentiel nevű, környezeti megfigyelésre tervezett műholdflotta működtetésére.
A flotta és az általa alkalmazott technikák az Európai Bizottság Kopernikusz-programjának részét képezik. A Kopernikusz és az arra szánt kiadások a Föld megfigyelésének valaha volt legnagyobb civil programja.