Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az energiahatékonyságot javító beruházások nem feltétlenül jelentenek gyors megtérülést. A cégek zöme ennek ellenére áldoz rá, bár nincs könnyű dolguk – a megvalósítás nehézkes, többek között azért, mert kevés a szakember – mondták egy energiahatékonyságról szóló szakmai rendezvény résztvevői.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet „Megéri-e” című szakmai rendezvénye többek között azt vizsgálta, mennyire egyeztethető össze a beruházó és az üzemeltető szempontjai. Az energiafelhasználás negyven százaléka az épületállományhoz kötődik, a hatékonyságot javítani ezért a meglévő épületeket korszerűsítve lehet. Magyarországon az épületállomány több mint kétharmada energetikai szempontból elavult, felújításra szorul. A magyar tulajdonosokat ennek ellenére nehéz meggyőzni arról, hogy hatékonyságot javító beruházásokba fektessenek. Pénzügyi megfontolásokon túl a szemlélet sem kellőképp előremutató, ami nem könnyíti meg az építészek, épületgépészek dolgát.
Ahhoz, hogy a helyzet változzon, megfelelően motivált üzemeltetőre van szükség – mondta Schmidt András, a Skanska létesítménygazdálkodási igazgatója és fenntarthatósági menedzsere. Vállalatpolitikánk is ezt diktálja; a bérleti díj illetve a szervízdíj (energia, hűtés, fűtés) az épület költségeinek 35-40 százalékát teszi ki – mondta. Ma ez a második legfontosabb tétel, amelyre a bérlők kíváncsiak. Még fontosabb, hogy tartsuk azt a költségszintet, amit ígértünk 5-10 évig, vagy a szerződés lejártáig – tette hozzá.
Magyarországon a térségben elsőként készült el az épületek energetikáját szabályozó törvény, csak meg kell felelni ennek – mondta a szakember. Schmidt szerint érdemes már most felkészülni a közel nulla energiaigényű épületek fejlesztésére. A pontos műszaki megoldások a kezünkben vannak, értékelni kell, hogy gazdasági, társadalmi szempontból melyik a megfelelő.
Az energiaforrások ára magas, ezért a veszteségek csökkentésével lehet jobb energiahatékonyságot elérni – mondta Versits Tamás épületgépész. A szakember a mérések fontosságára, a műszaki szerelvények kalibrálására is kitért, melyek javíthatják az egyéb beruházások (például szigetelés) hatékonyságát, ám ha nem kerül rájuk sor, a kívánt megtakarítás elmaradhat.
A megfelelően szakképzett munkaerő hiánya is lassítja az energetikai beruházások ütemét. Nemcsak a magasan képzett, például hőszivattyú-rendszereket ismerő szakemberek hiányoznak, építőipari szakmunkásból sincs elég. A zömében külföldön dolgozó szakemberek hazahozatala sokba kerül, ami drágábbá teszi a beruházást. Megoldás lehet az előre gyártott elemek alkalmazása – véli Schmidt. Egy előre gyártott homlokzati elem beemelése néhány percet vesz igénybe, s állványzatot sem kell építeni hozzá, bár nyilván több darura van szükség – mondta. Ám költséghatékonyságot csak okos tervezéssel lehet elérni.
A munkaerőhiány mellett a magas villamos-energia árak is rontják a megtérülést – mondta Gérnyi András, a METRO Group üzemeltetési, energetikai menedzsere. A létesítmények energiafelhasználásának mérése alapvető fontosságú. A nagy ingatlanállománnyal rendelkező fogyasztók modelleket hoznak létre, hogy a tervezett és a valós fogyasztást összevessék – mondta. Napirenden van napelemek alkalmazása; a csoport 3000-5000 kilowatt teljesítményű rendszerek telepítésében gondolkoznak. Ha az áruházláncok komoly telepítésbe fognának, robbanásszerűen változna az ilyen rendszerek megtérülése – tette hozzá. Az áruházlánc a hűtőközegek kiváltását is tervezi, ám egyelőre nem ismerik azt a műszaki megoldást, amellyel az aktuális rendszert ki tudnák váltani. Szakemberek sincsenek, akik elvégeznék ezt a feladatot, bár országszerte 3000-5000 üzlet ilyen jellegű átalakítására lenne szükség – mondta Gérnyi. A teljes cikk itt olvasható.
