A szélenergia-iparban több kapacitást állítottak üzembe tavaly az Európai Unióban minden más áramtermelési technológiához képest, beleértve a szénen és a gázon alapuló termelést is - közölte az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA).

A szélenergia-ipar révén bővült leginkább az uniós áramtermelő kapacitás

A szélenergia-iparban több kapacitást állítottak üzembe tavaly az Európai Unióban minden más áramtermelési technológiához képest, beleértve a szénen és a gázon alapuló termelést is – közölte az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA).

A szövetség által közzétett statisztikák szerint a tavalyi új termelőkapacitások 43 százaléka (9484 megawatt) szélerőművi kapacitás volt. Ez meghaladja az újonnan épített kapacitásokat a gáz, az olaj, a szén és a vízi energia területén. Tavaly összesen 19 561 megawatt áramtermelő kapacitás létesült.

“Az adatok azt bizonyítják, hogy a szélenergia vitathatatlanul az elsőszámú választás Európában a tiszta, hazai, megújulható erőforrások irányába történő elmozdulást célzó erőfeszítések keretében” – mondta Christian Kjaer, az EWEA vezetője.

2008-ban minden egyes munkanapon átlagban húsz szélturbinát állítottak üzembe az unióban, a beruházások értéke 11 milliárd euró közül mozgott. A tavalyi évben létesített új kapacitásokkal az Európai Unió áramigényének 4,2 százalékát lehet kielégíteni – közölte az EWEA.

Az Európai Unió tagállamai nagy reményeket fűznek a szélenergiához, hogy teljesíteni tudják 2020-ig szóló általános célkitűzésüket, amely előirányozza, hogy a felhasznált energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani. Az új szélerőművi kapacitások építésének fő színtere az unióban Németország, mögötte szorosan Spanyolország áll. Jelentős új kapacitások épülnek Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is.

Ajánlott tartalom

Kevesebb és zöldebb energiával is elérhető növekedés

Európa legfejlettebb országai úgy produkáltak számottevő gazdasági növekedést 2010 és 2019 között, hogy jelentősen csökkentették a hagyományos energiahordozók felhasználását és növelték a megújulók arányát – állapította meg egy, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán készített tanulmány, amit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismert el.