Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A Kárpát-medence alatt húzódó termálvízkincs jobb kihasználásával zöldségtermesztési nagyhatalommá válhatunk, ehhez nagy lépés lehet az indulás előtt álló, Turán létesülő, szakmai körökben turai modell néven futó, paradicsomtermesztésre berendezkedő óriás üvegház megépítése – állítja a 7,4 milliárdos beruházást összefogó hazai befektető csoport, a Sugár Holding ügyvezetője.
Miszori László közlése szerint a Pest megyei Turán, a város mellett felbugyogó 130 Celsius-fokú víz hasznosítására fogott össze a vállalkozás. Összesen 12 hektárnyi üvegházat építenek ide, amely alól évente 6000 tonnányi paradicsomot szüretelhetnek, méghozzá vegyszermentesen, a legjobb minőségben. Ráadásul a Föld magmája által felhevülő, az üvegház fűtésére befogott vizet a környezet megkímélésére visszavezetik a mélybe, az ily módon kialakított zárt mechanizmus nem veszélyezteti a felszín alatt Turáig húzódó, a budai hőforrások rendszerének egyensúlyát.
– Korábban, vagy 30 évvel ezelőtt a helyi tsz már berendezkedett itt üvegházas zöldségtermesztésre, de a feltörő vizet a szabadba engedve károsították a környezetet, ami miatt fel is kellett hagyni a tevékenységgel. A forrás évekig lefojtva, kihasználatlanul várt a kedvező fordulatra – idézi fel az ügyvezető. Szerinte a fordulatot a Sugár Holding által életre hívott, Turawell Kft. és az osztrák Zeiler Gmbh közötti együttműködés nyélbe ütése hozta meg. Az osztrák cég Bécs mellett működtet paradicsom termesztésére szakosodott üvegházat, amely egész évben ontja az ízletes, pirosló paradicsomot. Csakhogy ott jobb híján földgázzal fűtenek, márpedig e zöldség előállítási költségének 50 százalékát éppen az állandó meleg biztosítása emészti fel. Ennek az összegnek nagyobb hányada takarítható meg a turai geotermikus energiával, így a termelés itt még inkább gazdaságos lehet.
A termesztési technológiát az osztrák partner adja, a megállapodás szerint a beruházás költségeinek egy részét is ő fedezi. A másik részt a befektető csoport teremti elő, banki hitelekre is szükség van. A hiányzó egynegyedet – hozzávetően 1,8 milliárd forintot – a vállalkozás az államtól várja. Az agrártárca a megvalósítás mellé állt. – Elő is teremtette az összeget, mivel a turai modell összhangban van a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseivel, vagyis a környezetbarát módon a kertészeti termékek minőségi termelése bővítését szolgálja és új munkahelyeket teremt – húzza alá a szakember. Végső soron a kormány dönt, a közeljövőben adhatja áldását a projekt támogatására. Amennyiben zöld utat kapnak, a beruházás júliusban indulhat. Ehhez a szükséges vízjogi és más hatósági engedélyek már megvannak. Az üvegház könnyűszerkezetes elemeit Hollandiából, a speciális üveget pedig Lengyelországból szerzik be, ott található ugyanis olyan kvarchomok, amelyből ilyen nagy fényáteresztő képességű üveglapok gyárthatók. A terv szerint a turai modellt ez év decemberére hozzák tető alá, januárban pedig már szüretelhetik az első termést. A vállalkozás évi 2,7 milliárd forintos árbevétellel számol, 250 új munkahelyet teremt, és a beruházás költségei 6 vagy 7 év alatt térülhet meg.
Kiváltható lenne az import
Az elképzelés szerint a modell alapján a turaihoz hasonlóan – immár további állami segítség nélkül – újabb üvegházak épülhetnek elsősorban Szabolcs és Heves megyében, ahol különösen sok termálforrás kínálkozik e célra, és a magas munkanélküliség miatt egyébként is kapóra jöhet, hiszen általa hozzávetőleg 4000-5000 munkahely teremthető. – További 2000 munkáskézre pedig az üvegház-építés háttériparának megteremtésével lehet szükség, a holland technológia alapján a gyártásnak itthon is megvannak a feltételei – emelte ki az ügyvezető. Az Európai Unió a környezet és a mélyben lévő rétegvizek megóvására 2012-től kötelezővé teszi a kiemelt termálvizek visszasajtolását, a turai minta alapján – Miszori László szerint – ez a megszorítás sem lehet akadálya az újabb üvegházi beruházásoknak. Ily módon a paradicsom mellett uborka, paprika, padlizsán termesztésre is berendezkedhetnek, ehhez a gödöllői Szent István Egyetem kertészeti tanszékét kérték fel a szellemi háttér biztosítására. A diákok Turán szerezhetnek majd szakmai gyakorlatot, és közülük kerülhetnek ki a leendő üvegházak szakmai irányítói is. A hazai ellátáshoz évi 32 ezer tonna import paprika és a paradicsom szükséges, ezekkel a termékekkel szemben gyakran merülnek fel minőségi kifogások nem csak nálunk, hanem az EU más országaiban is.
– A termálvízre alapozott üvegházak hálózatának kiépítésével viszont évi 60 000 tonna paradicsom, paprika és egyéb zöldség állítható elő ellenőrizhető, az áru útját bizonylatokkal könnyen követhető módon, garantáltan a legjobb minőségben. Így az import kiváltható lehet, és a külpiacra is jutna a friss magyar zöldségből. Ennek a gazdasági hasznon túl népegészségügyi szempontból is szerepe van – fejtette ki véleményét Miszori László. Utalt arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint az egészséges táplálkozásban kiemelt szerepet játszik a zöldség és a gyümölcs: a 10 leggyakrabban előforduló betegség éppen a szervezet vitamin- és ásványianyag-hiányára, vagyis a helytelen táplálkozásra vezethető vissza. – A hazai egy főre jutó, évi átlagos 150 kilogramm zöldség-gyümölcs fogyasztással a nemzetközi középmezőnybe tartozunk, és éppen az üvegházi zöldségtermesztés jóvoltából léphetnénk előbbre – állítja a szakember.
