A természetvédők szerint a zöld gazdasághoz újfajta gondolkodás kell

Bár az Új Széchenyi Terv több szempontból előrelépésnek tekinthető, várhatóan nem tudja elérni a kitűzött célokat, mert nem veszi figyelembe, hogy a jelenlegi gazdasági gondolkodás nem képes hosszú távon megoldani a gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat – közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ).

Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke a szervezet véleményét ismertető közleményben felhívja a figyelmet arra: az életminőség széles értelmezése megköveteli, hogy az ország gazdaságfejlesztési politikája rendelődjön alá egy átfogóbb társadalmi stratégiának, amely a fenntartható fejlődés terve. A Széchenyi Tervnek figyelembe kell vennie és hangsúlyozottan is integrálnia kell a társadalmi és környezeti szempontokat, amelyek jelenleg nem eléggé dominálnak. Emellett az Országgyűlésnek sürgősen neki kell állnia a Fenntartható Fejlődési Stratégia tervezésének, és a stratégia szempontjait be kell építeni legalább utólag a Széchenyi Tervbe.
Gyulai Iván, az MTVSZ szakértője szerint a tervezet a zöldgazdaság fejlesztését elég szűken, csak az energiaiparra értelmezi. A természetvédők szerint a „zöld gazdaság” nem teremthető meg a jelenlegi makrogazdasági modellben. A fennálló rendszer korlátai a közlemény szerint mára világossá váltak, a rendszer addig életképes, amíg a fogyasztás folyamatosan nő.

Ezért egy új makrogazdasági modellt ajánlanak, amelyet az MTVSZ a közlemény szerint már leírt éghajlatvédelmi törvénykoncepciójában. E szerint a termelés és fogyasztás szerkezetének teljes átalakítása szükséges egy integráló szabályozó rendszer bevezetésével, amely ténylegesen alkalmas a fosszilis energiafüggőség megszüntetésére, a társadalmi igazságosság helyreállítására, és egy karbonszegény gazdaságszerkezet létrehozására.
A szabályozó eszköz a strukturális átalakítások érdekében kamatmentes hitellel támogatja a társadalom szereplőit, és létrehozza a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaci kultúráját, és ezzel hajtóerőt ad a gazdasági fejlődésnek.

A Új Széchenyi Terv értékelése során a természetvédők felhívják a figyelmet arra, hogy a biomassza felhasználás és különösen az agroüzemanyagok alkalmazásának növelése nem végrehajtható gazdasági, társadalmi és környezeti korlátok miatt. Úgy látják, hogy a biomassza felhasználása főként a kis, helyi léptékű energetikai hasznosítás területén, hulladékokra alapozva képzelhető el.
Az MTVSZ fontosnak tartja, hogy a magyar fejlesztéspolitika a helyi gazdaság fejlesztésére koncentráljon. A szervezet szerint nem szabad olyan irányba fejleszteni a kis- és középvállalkozókat, hogy beszállítóivá váljanak a külföldi tőketulajdonosok által birtokolt mamutcégeknek, mert ez a folyamat növeli a gazdaság sérülékenységét.
Az MTVSZ szerint a fejlesztéspolitikát ahhoz a tényhez kell igazítani, hogy a társadalmi-gazdasági aktivitás már meghaladta Magyarország ökológiai eltartóképességét. Ezért csak olyan fejlesztések engedhetők meg, amelyek csökkentik a gazdaság anyag- és energiaigényét, a szennyező anyagok kibocsátását és a természetet károsító területhasználatot.
A természetvédők szerint megfelelő források biztosításával fejleszteni kell a helyi közösségeket, a civil szektort, különben nem valósulhat meg a kormányzat által célnak kitűzött nemzeti együttműködés.
A zöldszervezet a tervről készített 14 oldalas véleményét eljuttatta a gazdaságot felügyelő minisztériumba.

Ajánlott tartalom

2024 a magyar áramhálózat-korszerűsítés éve

2024 a magyar áramhálózat-korszerűsítés kiemelkedő éve: a kormány 160 milliárd forinttal támogatja azokat a beruházásokat, amelyekben új alállomások épülnek, folytatódik a meglévők bővítése és távvezeték-fejlesztések is megvalósulnak - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára kedden a MAVIR kerepesi alállomásának bővítési záróünnepségén.