A tiltakozások ellenére engedélyezte a rotterdami kikötő szén-dioxid-tárolási projektjének folytatását a holland államtanács

A környezetvédelmi aktivisták tiltakozása ellenére engedélyezte a rotterdami kikötő nagyszabású szén-dioxid-tárolási projektjének folytatását szerdán a legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő holland államtanács.

A államtanácsi ítéletről szóló közlemény szerint a gazdasági és klímavédelmi, valamint a lakhatási és területrendezési minisztérium objektív adatokkal igazolta, hogy a konstrukció nem lesz negatív hatással a közelében fekvő nyolc természetvédelmi körzetre és nitrogénhatása sem károsítja a természetet. Az államtanács úgy véli, hogy a minisztériumi értékelések jól bizonyíthatóan kimutatják, hogy a Porthos-projekt “nem érinti jelentősen” a természetvédelmi területeket. “Ráadásul a nitrogénhatások felmérése a helyes feltételezések alapján és a szükséges alapossággal történt. Így a természetvédelmi törvény követelményei teljesültek” – olvasható az ítéletben. A minisztériumok eredetileg úgynevezett építési mentességet engedélyeztek a Porthos projekt esetében, amely szerint az ideiglenes nitrogénhatásokat nem szükséges vizsgálni. A Mobilisation for the Environment (MOB) holland környezetvédő szervezet azonban bírósághoz fordult kifogásolva az eljárást, így egy alsóbb fokú közigazgatási bíróság az illetékes minisztériumokat egyedi értékelés elkészítésére kötelezte. 

A tervezett Porthos projekt, amelyet Royal Dutch Shell, az Exxon Mobil, az Air Liquide és az Air Products ipari nagyvállalatok konzorciuma fejlesztett ki, Európa legnagyobb szén-dioxid-leválasztó és tároló létesítményét hozná létre, amely várhatóan 2 százalékkal csökkentené az ország éves szén-dioxid-kibocsátását. A fejlesztési terv lehetővé teszi, hogy a rotterdami kikötő területén az iparból származó szén-dioxidot az Északi-tenger alatti üres gázmezőkben tárolják. Ehhez a kikötő területéről a szén-dioxidot az  Északi-tengerbe szállító csővezetéket építenek. A terv ellen tiltakozó Mobilisation for the Environment szerint az építkezés során olyan nagy mennyiségű nitrogén szabadulna fel, amely károsíthatja a természetet, különösen a rotterdami dűnés természetvédelmi területeket. Az NlTimes hírportálnak a Porthos-projekt szóvivője nyilatkozott, aki szerint az általuk elvégzett hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a konstrukció során 160 tonna nitrogén szabadul majd fel. “Ez összehasonlítható azzal a mennyiséggel, amelyet egy dízelautó bocsát ki 200 ezer kilométer megtétele során” – tette hozzá.

A MOB vezetője, Johan Vollenbroek úgy véli, hogy az üvegházhatású gázok megkötése és tárolása is lassítja a tisztább energiára való átállást. “A projekt meghosszabbítja a fosszilis tüzelőanyagok élettartamát. Abszurd, hogy Hollandia továbbra is támogatja a fosszilis tüzelőanyagokat” – jelentette ki. A Porthos szóvivője azonban hangsúlyozta, hogy a társadalom még mindig annyira függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, hogy lehetetlen lesz a globális felmelegedést korlátozni a szén-dioxid tárolása nélkül. “A társadalomnak időre van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóbbá váljon. A projektet valóban átmeneti megoldásnak kell tekinteni” – érvelt.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.