A több százból csak tíz állatkínzó végzi itthon börtönben

Állatkínzás miatt évente 200-250 eljárás indul a bíróságokon, és átlagosan tíz vádlott kap letöltendő börtönbüntetést ilyen bűncselekményért – írja hétfői számában a Magyar Idők.

Az Országos Bírói Hivatal adatai szerint 2011-től tavalyig összesen 48-an kerültek rács mögé állatkínzás miatt. 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is 11 embernek kellett börtönbe mennie, míg 2013-ban kilenc, a tavalyi első fél évben pedig hat embert ítéltek letöltendő börtönbüntetése.

A cikkben kiemelték, hogy az állatvédelmi törvényben a kutyák láncon tartásának szabályozása is megjelent, és az új rendelkezés a lap szerint már most is érezteti hatását: több vidéki település lakói jelezték a helyi gyepmesternek, hogy inkább le akarják adni a kutyájukat. A gyepmesterek szerint a nagyobb városokban a rendelkezés miatt könnyen megtöbbszöröződhet a kóbor kutyák száma.

A lap több tanyavilágban élővel is beszélt, akik azt mondták: lehetetlen betartani az új rendelkezést, hiszen a tanyák körül nem egy esetben kerítés sincs, így az évek óta láncon tartott állat azonnal “világgá szaladna”, és biztosan rátámadna mindenkire, akivel találkozik, mert ezeket a kutyákat nem hobbiból, hanem házőrzőként tartják.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a Magyar Időknek azt mondta: “kommunikációs hézag” van a jogszabály bevezetésében, és a szabályozást talán sokan félreértik majd. A szakértő szerint a jogszabálynak nem az a közvetlen, azonnali célja, hogy minden, jelen állapotában szabad tartásra alkalmatlan kutya is végleg lekerüljön a láncról. Az viszont igen, hogy ezután egy kutya se legyen tartósan megkötve.

Ajánlott tartalom

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint.