A vadon élő állatokért küzdenek amerikai környezetvédők

Összesen 115 környezetvédő szervezet írta alá azt a Tom Vilsack amerikai környezetvédelmi miniszternek címzett levelet, amelyben egy évente egymillió vadon élő állatot elpusztító program azonnali beszüntetését követelik.

Egy most kiadott jelentésben az állatvédők azt hangoztatják, hogy nem az adófizetők pénzéből kellene működtetni azt a 100 millió dolláros (több mint 24 milliárd forintos) programot, amely évente egymillió vadon élő állat megöléséért felel, s amelyet farmerek és gazdák közel száz éve védelmeznek jószágaik ragadozóktól való megóvására.
A szervezetek a gazdasági aggodalmakra való tekintettel és abban a reményben fordultak az Obama-adminisztrációhoz, hogy az új szemléletet vihet az évtizedek óta tartó vitába.
Az állattenyésztő szervezetek ugyanakkor kifogásolják a levelet, azt állítva, hogy a ragadozók miatt évente 125 millió dollárt (több mint 30 milliárd forint) veszteség éri a juh-, kecske- és marhatenyésztőket. Egy oregoni tenyésztő elmondta: az állatok elpusztítása nélkül duplájára vagy akár triplájára nőnének veszteségeik.
Az állatvédők jelentésében foglaltak szerint az utóbbi években jelentősen emelkedett a megölt vadak és az ügynökség (U.S. Agriculture Department,s Wildlife Services) költségvetése is. A 2004-2006-os időszakhoz képest 14 százalékkal, 117 millióra nőtt a szervezet büdzséje.
A 2007-ben megölt 121 ezer 524 ragadozó közül több mint 90 ezer sakál volt. Egyre nagyobb számban végeznek a vadakkal csapdák és méreg segítségével. 2007-ben 511 fekete medvét és 340 – egyébként veszélyeztetett – szürke farkast is elpusztítottak. A program keretében több százezer hollót és mosómedvét is megöltek.
Az amerikai környezetvédelmi minisztérium szóvivője az ügyre reagálva elmondta: a miniszter az összes programot felül kívánja vizsgálni, de hetekbe telik, mire dönt a lehetséges változásokról. Carol Bannerman hozzáfűzte, hogy a szövetségi ügynökség csak az állattartók vagy a helyi hivatalok kifejezett kérésére öl meg ragadozókat. Ezekben az esetekben a költségek felét a kérvényezők állják.

Ajánlott tartalom

A legkorábbi világkörüli tengeri kutatóexpedíciók segítenek jobban megérteni az éghajlatváltozást

A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.