A város, ahol ingyenes a tömegközlekedés: felemásak a tapasztalatok Tallinnban

2013-ban Észtország fővárosában, Tallinnban ingyenessé tették a helyi lakosok számára a tömegközlekedést.

Már akkor megkondították a vészharangot a közgazdászok, hogy ezzel a város mintegy 20 millió eurós profittól esik el egy évben, és hogy ezt nem engedheti meg magának költségvetési szempontból. A hivatalos cél az volt, hogy csökkenjen a városban a közúti forgalom, és az emberek megspórolják a bérlet árát.

Tallinn akkori populista városvezetőjét, Edgar Savisaar polgármestert, aki bevezette az intézkedést, azóta korrupciós vádak miatt felfüggesztették; a városvezetés azonban folytatja a programot, és azt állítják, nemhogy plusz költséget, de profitot hozott a városnak.

Ahhoz ugyanis, hogy az észt főváros buszaira, villamosaira, trolibuszaira és vonatszerelvényeire ingyenesen felülhessenek, az embereknek helyi tartózkodási engedélyük kell legyen; márpedig minden helyi lakos után a városkasszába 1000 eurónyi adó kerül évente – magyarázta Oded Cats hollandiai akadémikus, aki szakértőként egy évig monitorizálta a programot.

Aki igénybe szeretné venni az ingyenes tömegközlekedést, regisztrálnia kell tallini lakosként, és 2 eurós „zöld kártyát” kiváltania. A program elindítása óta 25.000 lakossal bővült a 416.000 fős Tallin populációja. Ám ami a fővárosnak nyereség, azoknak a településeknek, amelyek így adófizetőket veszítettek, veszteség is – magyarázta Cats.

Mielőtt Tallinnban bevezették volna az ingyenes tömegközlekedést, a városháza munkacsoportja megvizsgálta a világon jelenleg működő példákat. Hasselt városában, Belgiumban 16 évig működött a program, de anyagilag fenntarthatatlan volt, ezért újra be kellett vezetniük a jegyvásárlást. Franciaországban egy kisvárosban, Aubagne-ben működik még, de nyilván egy kisebb településen teljesen más kihívásokkal találkozni, mint egy több száz ezer lakosú metropoliszban. Három évvel a tallinni premier után most már hozzájuk mennek a jó példát eltanulni, voltak már érdeklődők a kínai, 14 millió lakosú Chengduból, sőt állítólag Bukarest is érdeklődött a megvalósíthatóságról.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Bio vagy nem bio? ‒ Ne féljünk kérdezni!

Az Unió és a magyar kormány közös törekvése, hogy minél magasabbra emeljék a mezőgazdaságon belül az ökológiai gazdálkodás arányát.