A verespataki aranybánya-beruházás ellen tudományos érvekkel emelt szót egy kedden Brüsszelben rendezett konferencia.

A verespataki aranybánya-beruházás ellen emelt szót egy brüsszeli tanácskozás

A verespataki aranybánya-beruházás ellen tudományos érvekkel emelt szót egy kedden Brüsszelben rendezett konferencia.

A tanácskozáson több résztvevő utalt arra, hogy az Európai Parlament nemrégiben – magyar EP-képviselők kezdeményezésére – a cianidos bányászat európai tilalma mellett foglalt állást, erre azonban az Európai Bizottság egyelőre nem mutatott kellő fogadókészséget. A konferencián – amelyet Daciana Sarbu román EP-képviselő és az Europa Nostra nemzetközi műemlékvédelmi szövetség szervezett – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és műemlékvédelmi érveket egyaránt felsorakoztattak annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a tervezett beruházás katasztrofális és visszafordíthatatlan hatásaira.

Sarbu már korábban is felszólalt az EP-ben az ügyben, emlékeztetve arra, hogy nemzetközileg is védett területről van szó, amelynek teljes képét veszélyezteti a bányászat. Arra kérte az uniós intézményeket, hogy vizsgálják meg, milyen közvetítési lehetőségeik vannak, és állítsák meg a természeti katasztrófát.
Ional Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke megerősítette: az intézmény álláspontja továbbra is az, hogy a beruházás nem közhasznú, és súlyos negatív mellékhatásokkal jár. Az akadémia szerint a beruházás súlyosan árt a környezetnek, és Európában egyedülálló régészeti értéket semmisítene meg. A tudományos testület kockázatosnak tartja a beruházó által alkalmazni kívánt ciántechnológiát, és úgy véli, hogy az új bánya megnyitása nem nyújt hosszú távú gazdasági és szociális megoldást az ott élők számára – hangoztatta.

Verespatakon a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vegyesvállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni. A 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst 16 év alatti kiaknázása érdekében ciántechnológiát használna. Verespatakon a beruházó már fölvásárolta a házak jelentős részét is. A projekt környezetvédelmi engedélyezését 2007-ben felfüggesztette a román zöldtárca, de ez a folyamat nemrégiben újraindult.

Részt vett a brüsszeli konferencián a beruházó cég több tanácsadója, köztük Joel Bell is, aki arról beszélt, hogy a cég minden szempontból „nagyon felelős” normák alapján dolgozik, és „példátlan szintű” ellenőrzési lehetőséget ajánl tevékenységük során mindvégig. Emlékeztetett arra, hogy a cég vállalta: mindent megtesz annak érdekében, hogy a felsorolt szempontokból megóvja a beruházás körzetének állapotát.
A verespataki bányaberuházás ellen magyar és erdélyi képviselők is számos alkalommal szót emeltek az Európai Parlamentben.

Ajánlott tartalom

Korszerű vízkezelő technológiával javul az ivóvíz minősége Tiszabőn

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.