A verespataki aranybánya helyzete

Egy egyezménytervezet szerint legkésőbb 2016 novemberében kezdődik el a verespataki arany kitermelése.

Becslések szerint Verespatakon és környékén 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben, amelyet ciántechnológia alkalmazásával hoznának felszínre. A ciántechnológia okozta várható környezeti károk miatt azonban Romániában és Magyarországon is sokan ellenzik a vitatott beruházást. Az aggodalomra az ad okot, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le.

Az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsorának pénteki vendége Kajner Tibor, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke szerint a román parlament elé került törvény a törvények felettivé nyilvánítaná az arany kitermelését végző beruházót a várható profit érdekében. Kiemelte továbbá, hogy a rendelet nem csak környezetvédelmi, de eljárási illetve demokratikus szempontból is elfogadhatatlan a jövőnk szempontjából.

A videó itt tekinthető meg.

Ajánlott tartalom

Április 22. és 26. között rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet

Idén április 22. és 26. között rendezik a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között - közölte az Alapértékek Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.