A UC Santa Barbara tudósai alapos vizsgálódások után felállították a legszennyezettebb partvidékek sorrendjét, az amerikaiak nem kis meglepetésére.

A világ legszennyezettebb partvidékei

A UC Santa Barbara tudósai alapos vizsgálódások után felállították a legszennyezettebb partvidékek sorrendjét, az amerikaiak nem kis meglepetésére.

Az aranyérmes ugyanis a Mississippi folyó torkolata lett, megelőzve az iszapos Mekong és a Gangesz deltáját. A Mississippi ott, ahol beleömlik a Mexikói-öbölbe egy tartós holt övezetet hozott létre. Ennek oka a folyóba mosódott mezőgazdasági tápanyagok magas szintje, mely az algák elszaporodásához vezet, kitűnő tápot nyújtva azoknak, amely folyamat viszont a többi tengeri élőlényt kiszorítja korábbi élőhelyéről, illetve, ami sokkal veszélyesebb, a víz csökkenő oxigénszintje miatt tömeges pusztulásukhoz is hozzájárul.

A Mississippi szerepelt a világ leszennyezettebb folyóinak listájában is, ám korántsem az elsők között. Ezért is volt megdöbbentő az eredmény, azonban az, hogy a folyó nem a legrosszabb a világon, még nem azt jelenti, hogy bizonyos kondíciók egymásra találásakor ne hozhatna létre veszélyeztetett területeket.

A második, leginkább károsított partmenti ökoszisztéma ahol a Gangesz belefolyik a Sunderbans deltába, a Bengáli-öbölben,  Dhaka, Bangladesh fővárosa közelében. Ezután következik a terület, ahol a Mekong a Dél-kínai-tengerbe torkollik Saigon közelében. A következő a kínai Pearl folyó, ahogy a Dél-kínai-tengerhez érkezik, Hongkong mellett.
Az európai folyók illetve torkolataik ezután kerülnek sorra. Az olaszországi Pó veszélyeztetett övezete Velence környékén található, ahol az Adriai-tengerbe érkezik. Ezt követően két, Rotterdam közelében az Északi-tengerbe ömlő Rajna és Maas folyók.

Gangesz

A 2009.szeptember 28-án tartott Folyók Világnapján több nemzet többféleképp bizonyította be, a nyilvánvalót, a folyók éltető erejét, egyészségre gyakorolt hatásait valamint védelmük fontosságát. Konkrét lépések azonban nem igazán történtek a célok megvalósítása érdekében. Talán, ahogy a káros környezeti és egészségügyi hatások egyre jobban szaporodnak, megindulnak a projektek.

Amikor azonban már ilyen súlyos jelek intenek óvatosságra, nem lehet visszaállítani az eredeti, egészséges állapotot. Mégis megvárjuk ezeket a jeleket.

Ajánlott tartalom

Kijöttek a legfrissebb adatok az éghajlatváltozásról: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C).