A világ legtermészetesebb országa: Új-Zéland

Az őslakosok, a maorik úgy hívják, ‘Aetaroa’, vagyis a ‘Hosszú Fehér Felhő Földje’. Az elnevezés az első maori felfedezőktől származik, akik a Déli-sziget partjaihoz megérkezve hatalmas hegyeket láttak, csúcsaikat pedig egy általuk addig soha nem tapasztalt jelenség takarta: hó. Ezért nevezték el a földet hosszú fehér felhőnek…

Azóta sokan érkeztek ide a világ valamennyi tájáról, egy új élet reményében. Új-Zéland nekik is megadta a lehetőséget ugyanúgy, mint az őslakosoknak annak idején: tökéletes természeti adottságokat, gazdag erdőket, termékeny földeket és harmóniát. Az itt élők ezt úgy hálálják meg immáron ezer éve, hogy vigyáznak erre a törékeny környezetre és – példaértékű igyekezettel – mindent megtesznek azért, hogy élhető társadalomban éljen maori és kiwi (bevándorló) egyaránt. Egy ország, amely akkora, mint egész Nagy-Britannia, de csak 4 millió lakosa van, viszont olyan páratlan természeti adottságokkal rendelkezik, amilyen – ilyen kis helyen – sehol máshol nem található a Földön. Szervezettség és felkészültség, ami egyszerre jellemzi az ország idegenforgalmát, iparát, mezőgazdaságát, infrastruktúráját. És a világon egyedülálló vendégszeretet…

A természet szivárványa
Új-Zélandra többnyire olyanok érkeznek a Föld minden szegletéből, akik a természetre kíváncsiak. Valóban, az ország lélegzetelállító adottságokkal rendelkezik: a sivatagi és a jeges vidéki körülményeket leszámítva egy Colorado állam méretű területen találhatunk tengerpartot, öblöket, gejzíreket, vulkánokat, hatalmas hegyeket és gleccsereket, vad folyókat, fjordokat egyaránt. Az Északi-sziget azokat kápráztatja el, akik kedvelik a végtelen, háborítatlan tengerpartokat, csodálatos öblöket, hatalmas erdőket. A szörfözés szerelmesei számtalan olyan part közül válogathatnak, ahol hódolhatnak kedvenc sportjuknak – nyugodtan mondhatjuk, világszínvonalon. A folyók várják a kenusokat, raftingolókat, akikre – csodálatos környezetben bár, de – komoly megpróbáltatások várnak. A sziget közepén óriási kiterjedésű termálvízövezet található rengeteg fürdővel, gejzírrel, tóval. A sziget déli része pedig a bortermelők Mekkája. A tápanyagban rendkívül gazdag vulkanikus talaj sok európai bortermelőt vonzott ide, akik rövid idő alatt komoly hírnevet harcoltak ki maguknak világszerte Új-Zélandon termelt, kiváló minőségű fehér- és vörösboraikkal.

Átkelve a Déli-szigetre a táj szépen, lassan megváltozik. Míg északon csodálatos tengerpartok, öblök és az északi szomszédhoz hasonlóan nagyszerű borászatok találhatóak, addig lejjebb már zordabbá válik a vidék. Szinte az egész földdarabon végighúzódik hosszában egy hegyvonulat, melynek legmagasabb pontja több mint 4000 méter magas. Ezek a gigantikus, fenséges hegyek az időjárást is meghatározzák. Az itteni “Déli-Alpoktól” keletre nagy kiterjedésű síkság található sok-sok termőfölddel, farmmal, és csodálatos partvidékkel. A Nyugati-part az egyik legritkábban lakott, viszont az egyik legvadregényesebb része Új-Zélandnak: hatalmas sziklafalak, érintetlen tengerpartok, morajló tenger, fa méretű páfrányok, harsogó zöld mindenhol, magasabb pontjain pedig hegyek, hágók és a világ leggyorsabb gleccserei bújnak meg.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.