Egyelőre nem valósul meg, mégis igen nagy feltűnést keltett az az elképzelés, amely első hallásra egyenesen kibékíthetetlen ellentéteket próbál közös nevezőre hozni.

A világ legzöldebb benzinkútja

Egyelőre nem valósul meg, mégis igen nagy feltűnést keltett az az elképzelés, amely első hallásra egyenesen kibékíthetetlen ellentéteket próbál közös nevezőre hozni.

Rendelje meg most kedvezményes áron a Passzívházak című könyvet 3950 Ft-ért! (x)

Az FBI Stúdió zéróemissziós benzinkútja eredetileg Leányfalun épült volna meg egy MOL-kút képében – arra egyelőre még várnunk kell, hogy itt egy igazán zöld benzinkúton tankolhassunk, a koncepció ugyanakkor felkeltette a Holcim Awards nemzetközi zsűrijének figyelmét is, és az idei megmérettetésen bekerült a kiemelt pályamunkák közé. Az építészeket a tervezési folyamatról faggattuk, és arról, van-e egyáltalán értelme zöld köntösbe öltöztetni egy olyan létesítményt, amelyről legtöbben inkább a környezetszennyezésre asszociálunk.

Az eredeti tervek szerint egy Leányfalu központjában álló régi kutat váltott volna fel az újszerű épület, amely nemes egyszerűséggel a Jövő benzinkútja nevet kapta. Az ötlettel 2007-ben kezdtek el foglalkozni a tervezők, Basa Péter, Fernezelyi Gergely DLA és Reisz Ádám. A kút telke mögött park található, északnyugati sarkánál pedig egy hajdani őrtorony romja – több szempontból is kiemelkedő jelentőségű a terület, így nem volt mindegy, arra milyen építészeti megoldás születik. Az érdekeltek szempontjai ellentétesek voltak: míg a városnak az lett volna a legjobb, ha a kút a lehető legkevésbé látható, természetesen az üzemeltetőknek ez nem jelentett elfogadható megoldást. Az építészek válasza a kérdésre egy olyan tájépítészeti jel volt, amelynél bizonyos funkciók a terep alá kerülnek, míg más egységek olyan szoborszerű elemekben kapnak helyet, amelyek inkább egy parkban elhelyezett térplasztikára emlékeztetnek, mintsem hagyományos benzinkútra. A létesítményben helyet kapott volna egy kávézó terasszal, amely a park és a rom látogatóit is kiszolgálta volna.

Már az épület megjelenése sem szokványos, ami viszont több mint szokatlan: a kút saját maga termelné meg az elfogyasztott energiát, szén-dioxid-kibocsátása pedig nulla. Ezt olyan megoldásokkal képzelték el a tervezők, mint a hőszivattyúk, napelemek, valamint az extrém hőszigetelés. Arra a kérdésünkre, vajon mennyire van értelme pont egy benzinkutat maximálisan fenntartható épületként megtervezni, az FBI Stúdió tervezője, Reisz Ádám így vélekedik: „Szerintem épphogy ez a lényeg. Ha belegondolunk, pont a leginkább környezetromboló vállalatoknak van a legnagyobb felelőssége abban, hogy tevékenységük ellensúlyozására mindent megtegyenek. Egy benzinkút nem tud olyan anyagot árulni, ami nem terheli a környezetet, de a kútépület lehet ilyen, még azon az áron is, hogy ez sokkal többet kíván beruházási oldalon. A benzint áruló társaságoktól nem lehet elvárni, hogy zárjanak be, de azt igen, hogy mindent megtegyenek, és az általuk realizált hatalmas nyereségből támogassák az olyan fejlesztéseket, és kutatásokat, amelyek környezetkímélőek.”

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Tudta, hogy a napenergia egyik korai úttörője magyar volt?

Már 1948-ban napenergiával fűtött modern házat tervezett Telkes Mária.