A világűrben, a Föld és a Hold közötti térben termelnének napenergiát a kínai hadsereg kutatói.
A nemzeti űrprogram részeként már azon dolgoznak, hogy milyen feladatokat kapjon Kína első űrállomása, amely a tervek szerint 2020-ra készül el – erről beszélt Csang Jü-lin altábornagy, a központi katonai vezetés fegyverzetfejlesztési illetékese, aki nem mellesleg egyben parlamenti képviselő. Feltételezések szerint a napenergia előállítása sokkal hatékonyabb lesz az űrben, mint a Földön. A napelemgyártásnál használt szilícium-dioxid például “végtelen” mennyiségben található a Holdon, miközben a Hold sarki régióiban és a kisbolygókon található víz oxigénné és hidrogénné elektrolizálásával hajtóanyagot tudnának előállítani űrhajók számára.
A hajtóanyagokkal és a napelemekkel pedig “naperőművet” lehetne építeni az űrben. A jelenlegi technológiával több mint 10 ezer tonnát nyomna egy ipari méretű erőmű, amely ezért az űrbéli körülmények között nem képzelhető el. A legnagyobb ember alkotta létesítmény az űrben, a Nemzetközi Űrállomás súlya alig több mint 400 tonna. A kínai űrprogram végső célja nem az “egyszerűnek” tekinthető Holdra szállás, vagy a jóval bonyolultabb Mars-program, hanem a holdközi térség folyamatos kutatása egyre fejlettebb technológiákkal – jelentette ki a kínai illetékes.