Egy független német fogyasztóvédelmi alapítvány teszje szerint a tizenöt-tizennyolcezer órás élettartamot ígérő energiatakarékos égők gyakran már hatezer óra világítás után felmondták a szolgálatot.
Szeptember 1-jétől ráadásul már csak a 40 wattos vagy annál kisebb fogyasztású hagyományos izzókat lehet gyártani. De vajon tényleg tudunk-e az újakkal spórolni? – A legnagyobb probléma az energiatakarékos fényforrásokkal az, hogy a hagyományos hálózati rendszerekhez nem illeszkednek. Ennek egyik triviális példája, hogy ha egy jelzőfénnyel ellátott kapcsolóhoz szerelünk fel energiatakarékos izzót, akkor a szivárgó áram feltölti a fényforrások kondenzátorát és kisülnek. Ettől a lámpa felvillan, ami gyakorlatilag egy bekapcsolást jelent. Ezeknél a fényforrásoknál pedig az élettartam nyolcvan százalékát a kapcsolások száma befolyásolja, azaz egy szokványos napi használat mellett az energiatakarékos izzók dobozán ígért mondjuk tizenötezer órás élettartamnak még a felét sem élik meg – fejtette ki véleményét Pálfi László mérnök. A Pálfi-Tech Kft. ügyvezetője szerint tehát óriási tévhit az, hogy költséget takarítunk meg azzal, ha egy ilyen energiatakarékos fényforrást mozgásérzékelővel szerelünk fel, hiszen a napi többszáz ki-be kapcsolás akár egy-két hónapon belül is tönkreteheti az újfajta izzókat. Reklamálni pedig nem tudunk, mert az izzón nincs üzemóraszámláló, s a gyártók sem vállalnak garanciát a tizenöt- vagy éppen tizennyolcezer órán át tartó hibátlan működése.
– Egy hagyományos izzó beszerzési ára nem éri el a száz forintot, az újabbaké viszont nem ritkán ezer-kétezer forintnál kezdődik. Ha a száz forintos izzó mindössze 1800 órát működik, akkor már egálban vagyunk a tizennyolcezer órát ígérő, tízszer annyiba kerülő társaival. Persze, fogyasztás szempontjából ez nem igaz, hiszen egy száz wattos wolframszálas izzóval elvileg egyenértékű fényt ad egy mindössze 23-24 wattos kompakt fénycső. Ez azonban nem igaz: egy év után 30-40 százalékot csökken ez utóbbi termékeknek a fényárama, míg az Edison-féle égőké gyakorlatilag állandónak nevezhető – tette hozzá Pálfi László, aki szerint túl korán vezették be ezeket az újfajta fényforrásokat, ugyanis összességében, ár-érték arányban egyre többen érzik úgy, hogy a hagyományos izzó jobban megéri. Ha valaki ugyanis félévente jár energiatakarékos égőért a boltba, akkor az évi négy-ötezer forintos kiadása helyett könnyen dönt úgy, hogy inkább az évi kétszáz forintba kerülő izzót választja…
A teljes cikk itt olvasható.