Franciaország területének mintegy 20 százalékán, az ország nyugati és délnyugati térségében strukturális a vízhiány, és mintegy másfél évtizede 20 megyében is rendszeresek a fogyasztási korlátozások.

A víz világnapja – Vízgondok és sikerek Franciaországban

Franciaország területének mintegy 20 százalékán, az ország nyugati és délnyugati térségében strukturális a vízhiány, és mintegy másfél évtizede 20 megyében is rendszeresek a fogyasztási korlátozások.

Ezeket a tényeket egy friss európai környezetvédelmi tanulmány alapján ismertette a párizsi Le Figaro. A jelentés szerint a víztartalékokat Európa számos részén túlságosan igénybe veszik és “a helyzet rosszabbodik”. A vízellátás, amelyet hosszú időn át megoldottnak véltek, ismét fejtörést okoz a kormányoknak. Európa déli országaiban, különösen Spanyolországban, évek óta súlyos szárazságok ismétlődnek, meglepetésre nemrég Nagy-Britannia is megkongatta a vészharangot. A francia anyaországban a 15 éve szinte rendszeressé vált vízfogyasztási korlátozások “normális” években mintegy húsz megyét érintenek, de a 2003-as és 2005-ös nagy szárazságok idején előfordult, hogy hatvan megyében is hiány keletkezett (a 95-ből). Nem mellékes a fogyasztás struktúrája sem. Az ipar ugyan sok vizet fogyaszt, nevezetesen a hűtési rendszerekben, de hamar visszajuttatja a természeti környezetbe. A mezőgazdaság viszont szinte az általa kiemelt víz egészét elfogyasztja: ez a szektor a teljes fogyasztásnak csaknem a felét veszi fel, míg az ivóvíz 30, az ipar 20 százalékot képvisel.

Az öntözés, amely 2000-ig igen gyorsan növekedett, mára beállt egy stabil szintre. Ez többek között azoknak a helyi megállapodásoknak köszönhető, amelyeket a vízügyi hatóságok kötöttek a gazdálkodókkal. Egyes helyeken akár 30-40 százalékos visszafogásra is szükség lehet – emlékeztetett a környezetvédelmi minisztérium. Erre a modern technológia és az informatika teremthet lehetőséget – hangoztatta Daniel Martin, az öntözéses gazdálkodással foglalkozó termelők szövetségének elnöke. Az informatika a vízgazdálkodást javíthatja, a sokak által vitatott géntechnológia a szárazságálló kukoricafajták létrehozásában lehet hasznos, és vizet takaríthat meg a cseppentéses adagolás is, bár ez túlságosan drága a búza- vagy a szójatermesztés esetén.

Természetesen az európai országok helyzetét nem lehet ahhoz hasonlítani, ami a világ más részein, például Afrikában történik – de az időjárási kilátások korántsem bíztatóak. “A hőmérséklet emelkedésére, az elpárolgás erősödésére és a nyári csapadék csökkenésére számítunk” – jelentette ki a francia meteorológiai intézet klímaigazgatója, Philippe Dardin. Az intézet egy évszázadra visszamenően rögzített adatai szerint a csapadék mennyisége mintegy 10 százalékkal nőtt, de ez főleg a téli időszakra esik, míg nyáron inkább csökken. A francia ivóvízhálózat nem mindenütt áll feladata magaslatán, átlagos vesztesége 25 százalék, egyes helyeken pedig eléri a 40 százalékot is. A francia kormány akciótervet dolgozott ki a veszteség csökkentésére, de ez nem könnyű feladat. Az ivóvízhálózat kiépítése a XIX. század elején kezdődött meg Franciaországban és csak nemrég fejeződött be. A hálózat hossza 856 ezer kilométer, a veszteségek főleg szivárgások következményei. Nem túl meglepő módon Párizs teljesítménye a legjobb, az ivóvizet csaknem 97 százalékosan felhasználja. Országos szinten azonban ez túl költséges befektetéseket követelne meg. A környezetvédelmi minisztérium által kitűzött cél szerényebb: 25 százalékról 15 százalékra csökkenteni a vízveszteséget. Ezzel évente 600 millió köbméter vizet nyerne Franciaország.

Ajánlott tartalom

Szlovénia projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére

Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.