A vulkánkitörések lassítják a globális felmelegedést

A sztratoszféra legalsó – azaz a légkör 10-16 kilométer magasan lévő – részéről eddig meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre. Most azonban a nemzetközi IAGOS-CARIBIC klímaprogram, a CALIPSO lézerradar (lidar) megfigyeléseivel együtt új, lényeges ismeretekkel bővítette tudásunkat. A Nature Communications folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vulkánkitörések hűtő hatását jelentős mértékben alábecsülték a klímamodellekben.

A svédországJelentős vulkánkitörések

A kutatások megállapították, hogy 1999 és 2002 között az északi féltekén csekély befolyást gyakoroltak a vulkánkitörések a sztratoszférára. 2005 és 2015 között azonban jelentősen megnövekedett a levegőben lebegő vulkáni részecskék (vulkáni aeroszol) mennyisége.

Több tényezőtől függ az, hogy egy vulkánkitörés hatást gyakorol-e a globális éghajlatra vagy sem. Szerepet játszik benne a kilövellt vulkáni kén-dioxid mennyisége éppúgy, mint a kitörés magassága. De a kitörés helyszínének szélességi foka is jelentős. Mivel az északi félteke sztratoszférájának légáramlása meglehetősen elkülönül a déliétől, ezért csak az Egyenlítőhöz közeli vulkánkitörések tudják hatékonyan eljuttatni a kilövellt anyagot mindkét féltekére.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint.