A vulkánkitörések lassítják a globális felmelegedést

Noha az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedben, az átlagos felszíni hőmérséklet nem követte ezt a mintát. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy ez a vulkánkitörésekkel magyarázható. Kiderült, hogy a levegőben lebegő vulkáni eredetű részecskék sokkal több napsugárzást vernek vissza, mint korábban gondolták.

A sztratoszféra legalsó – azaz a légkör 10-16 kilométer magasan lévő – részéről eddig meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre. Most azonban a nemzetközi IAGOS-CARIBIC klímaprogram, a CALIPSO lézerradar (lidar) megfigyeléseivel együtt új, lényeges ismeretekkel bővítette tudásunkat. A Nature Communications folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vulkánkitörések hűtő hatását jelentős mértékben alábecsülték a klímamodellekben.

A svédországJelentős vulkánkitörések

A kutatások megállapították, hogy 1999 és 2002 között az északi féltekén csekély befolyást gyakoroltak a vulkánkitörések a sztratoszférára. 2005 és 2015 között azonban jelentősen megnövekedett a levegőben lebegő vulkáni részecskék (vulkáni aeroszol) mennyisége.

Több tényezőtől függ az, hogy egy vulkánkitörés hatást gyakorol-e a globális éghajlatra vagy sem. Szerepet játszik benne a kilövellt vulkáni kén-dioxid mennyisége éppúgy, mint a kitörés magassága. De a kitörés helyszínének szélességi foka is jelentős. Mivel az északi félteke sztratoszférájának légáramlása meglehetősen elkülönül a déliétől, ezért csak az Egyenlítőhöz közeli vulkánkitörések tudják hatékonyan eljuttatni a kilövellt anyagot mindkét féltekére.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában

Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.