Noha az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedben, az átlagos felszíni hőmérséklet nem követte ezt a mintát. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy ez a vulkánkitörésekkel magyarázható. Kiderült, hogy a levegőben lebegő vulkáni eredetű részecskék sokkal több napsugárzást vernek vissza, mint korábban gondolták.
A sztratoszféra legalsó – azaz a légkör 10-16 kilométer magasan lévő – részéről eddig meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre. Most azonban a nemzetközi IAGOS-CARIBIC klímaprogram, a CALIPSO lézerradar (lidar) megfigyeléseivel együtt új, lényeges ismeretekkel bővítette tudásunkat. A Nature Communications folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vulkánkitörések hűtő hatását jelentős mértékben alábecsülték a klímamodellekben.
A svédországJelentős vulkánkitörések
A kutatások megállapították, hogy 1999 és 2002 között az északi féltekén csekély befolyást gyakoroltak a vulkánkitörések a sztratoszférára. 2005 és 2015 között azonban jelentősen megnövekedett a levegőben lebegő vulkáni részecskék (vulkáni aeroszol) mennyisége.
Több tényezőtől függ az, hogy egy vulkánkitörés hatást gyakorol-e a globális éghajlatra vagy sem. Szerepet játszik benne a kilövellt vulkáni kén-dioxid mennyisége éppúgy, mint a kitörés magassága. De a kitörés helyszínének szélességi foka is jelentős. Mivel az északi félteke sztratoszférájának légáramlása meglehetősen elkülönül a déliétől, ezért csak az Egyenlítőhöz közeli vulkánkitörések tudják hatékonyan eljuttatni a kilövellt anyagot mindkét féltekére.
A teljes cikk itt olvasható.