Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A zöld szervezetek képviseletében a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarország is részt vesz az Európai Unió (EU) környezetvédelmi minisztereinek pénteken Magyarországon kezdődő ülésén, a szervezet például a “vízlábnyomról”, a víz keretirányelv végrehajtásáról, valamint a közös agrárpolitika “vízbarát” reformjáról szeretne egyeztetni az ülésen – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója csütörtökön az MTI-nek.
A gödöllői tanácskozás első, pénteki napján – amelyen az európai vízkészletek jövője és a vízgazdálkodás lesz a középpontban – civil szervezetek képviselői is részt vesznek. Az MTI információi szerint a WWF Magyarország mellett az Európai Unióban működő civil környezetvédelmi szervezetek legnagyobb szövetsége, az Európai Környezetvédelmi Iroda is képviselteti magát. Figeczky Gábor hangsúlyozta: a magyar zöld szervezetek fontosnak tartanák, ha az ökoszisztéma-szolgáltatásokat végre sikerülne forintosítani, vagyis számba kell venni, hogy a vizek és a természet mi mindent nyújtanak az embereknek. Egy-egy projekt tervezésekor ki kell számolni azt is, mennyibe fog kerülni egy esetleges károkozás utáni helyreállítás, mivel azt nem a károkozó fizeti meg, hanem közpénzből finanszírozzák – hívta fel a figyelmet. Az a cél, hogy lassan az európai uniós szabályozásokba, támogatási rendszerbe is beépítsék ezeket a kalkulációkat, és erre az Európai Unió következő költségvetésére vonatkozó tárgyalások kiváló lehetőséget biztosítanak – vélekedett.
A WWF Magyarország megbízott igazgatója elmondta: új elem a vízlábnyom is, amely azt mutatja meg, hogy egy termék vagy szolgáltatás előállítása mennyi víz felhasználásával jár. Egy csésze kávéhoz például 140, egy kilogramm marhahúshoz pedig 16.000 liter vízre van szükség a járulékos vízfelhasználás miatt.
Az így hasznosított víz árát nem fizetjük meg, ezért van az, hogy például egy ghánai fogyasztó akár ötször annyit is fizethet a vízért mint egy átlag amerikai állampolgár. A zöld szervezetek ezért azt szeretnék, ha legalább Európában megfizetnék a víz valódi árát, és ez megjelenne a termékek árában is – mondta.
A zöldek fontosnak tartják azt is, hogy egyes elvek – például a szennyező fizet elv – ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is érvényesüljenek az EU-ban. Szeretnék elérni továbbá, hogy a Víz Keretirányelv kapcsán elfogadott nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terveket valóban végrehajtsák, és pénzügyi forrásokkal is támogassák a megvalósítást. A keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot.
Az igazgató hozzátette: álláspontjuk szerint mielőbb el kell kezdeni tárgyalni a 2015 utáni időszak vízgyűjtő-gazdálkodási célkitűzéseiről.
Mivel a mezőgazdaság nagy vízfelhasználó, az EU közös agrárpolitikájának reformja segíthet a takarékos vízgazdálkodás kialakításában, és abban, hogy az ágazat kevésbé szennyezze a vizeket – emelte ki Figeczky Gábor. Hozzátette, hogy ezért együttműködést javasolnak a vizekkel és az agrárpolitikával foglalkozó főigazgatóságok között.
A vízhiányt, szárazságot Európában jellemzően az emberi tevékenység, a folyók túlszabályozása okozza- vélekedett. A magyar Alföldön például – a Tisza szabályozása miatt – előfordulhat, hogy egy-két héten belül árvizes és aszályos időszakok váltakoznak ugyanazon a területen, ezt komplex módon kell kezelni. Megoldásként olyan földhasználati formákat kellene elterjeszteni, amelyek alkalmazkodnak a váltakozó vízjáráshoz.
Újfajta “vízművelésre” szükség, amelynek keretében a gyakorlatilag csatornává szabályozott folyókat természetesebbé lehetne tenni, “vissza lehetne kanyargósítani”, a töltéseket kitolni.