Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A zöld kötvény a legújabb átverés?

A zöld kötvény a legújabb átverés?

Az az ország, amely keresztbe tesz az uniós vagy globális ökológiai egyezményeknek, és aztán zöld kötvényt bocsát ki, nem tekinthető nettó környezetvédőnek.

Ha zöld kötvényt bocsát ki a kormánya, azzal greenwashingot követ el, vagyis zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen. A befektetők viszik a zöld kötvényeket, mint a cukrot. A vállalatoknál is pörög a trend, az Apple milliárdos tételben bocsát ki ilyen papírokat, de a kormányok és állami cégek is használják éghajlatvédelmi és emissziómérséklési beruházásaik finanszírozására. Elsősorban a feljövő piacok, vagyis a fejlődő országok szeretnek élni ezzel a tőkebevonási lehetőséggel. (Az más kérdés, hogy a kibocsátott kötvény adósságnak számít az adott vállalat vagy ország mérlegében.)

Nagy az igény a befektetők részéről is

A Reuters elemzése szerint számos zöld kötvényt túljegyeztek, vagyis többet vettek volna belőlük a befektetők, mint amennyit kínál az adott ország. Kína például 2016-ban 500 millió dollárnyi zöld kötvényt bocsátott ki az állami Bank of Chinán keresztül Londonban. A kötvényekre 1,8-szoros túljelentkezés volt. Európai befektetők vitték el őket. De a Dél-Afrikai Köztársaság, Brazília, Argentína is bocsátott ki ilyen kötvényt, sőt Malajzia is előállít az első iszlám zöld kötvénnyel, ami a szukuk névre hallgat.

A Fitch szerint 17 olyan kötvényalap létezik Európában, amely csakis zöld kötvényekkel foglalkozik, s eszközeik nagyságrendje 400 százalékkal nőtt 2015 óta. Divatosak és keresettek lettek a zöld kötvények. De beugratósak ezek az eszközök, mert gyakran nincs független auditáló fél, aki ellenőrizné, hogy valóban pozitív ökológiai hatást generál-e a projekt, amire fordítják a pénzt.

Kötvényboom

2017. második negyedévében rekordösszegű, 32,3 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, derült ki a Moody’s összesítéséből. A fejlődő országok kibocsátási volumene egy év alatt 2,3 milliárdról 9,2 milliárd dollárra nőtt. Az összes zöld kötvény 50 %-a ma már ezekből az államokból kerül ki, míg egy évvel korábban még csak 16 % volt ez az arány. Kína 2016-ban 23 milliárd dollárnyi zöld kötvényt dobott piacra, amivel a fejlődő országok volumenének kétharmadát fedte le, a teljes globális piacnak pedig a 20 %-át. A kínai gazdaság nagyon rácuppant erre a lehetőségre, hiszen egy évvel korában, 2015-ben még csak egymilliárd dollárt értékben adott ki ilyen kötvényeket.

Egyes nyugati befektetők azonban szkeptikusak a zöld kötvények zöldségét illetően. Ott van például Kína. Hiába adott ki rengeteg zöld kötvényt, még mindig a világ legnagyobb légszennyezője. (Igaz, pont ezért van szüksége zöld kötvényekre: a pénzt a környezetkímélő beruházásokra fordítja.) A másik húzós eleme a kínai zöld kötvényeknek, hogy “tiszta szén”-projektek finanszírozására is fordítható a befolyó pénz, holott a nemzetközi sztenderd szerint az nem számít zöld beruházásnak. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Hogyan végezzük el helyesen a tető és a beépített tetőtér hőszigetelését?

Ha a tetőteret lakótérként kívánjuk használni, akkor a tető megfelelő szigetelése rendkívül fontos. A jó hőszigetelésnek köszönhetően télen melegebb lesz, nyáron hűvösebb.