Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A zöld gazdaság élénkítésére 1.200 milliárd forintot lehetne előteremteni különböző intézkedésekkel a közúti közlekedés és az energiaszektor területén – mondta Kiss Károly, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense szerdán a “Zöld válságkezelés és gazdaságélénkítés” konferencián, Budapesten.
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Levegő Munkacsoport közös konferenciáján a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) felkérésére készült “Zöld gazdaságélénkítés” kutatás eredményeit vitatták meg.
Kiss Károly, a kutatás vezetőjeként kiemelte: a költségvetésnek 500 milliárd forint bevételt hozna a közúti közlekedés területén az okozott károk megtérítése, és 500-700 milliárd forintot jelentene az ásványi energiaszektorban a fosszilis energiák rejtett támogatásainak elhagyása.
Kiss Károly elmondta: a kutatás rámutatott arra, hogy zöldgazdaság élénkítésének eszköze lehet az energiahatékonyság növelése a lakóépületek szigetelésével, a megújuló energiák termelésének támogatása, az organikus gazdálkodás arányának növelése, a hulladékgazdálkodás megújítása.
Pavics Lázár kutató, a Lélegzet Alapítvány képviseletében kiemelte: 1977-ben egyfajta gazdasági erőt jelentett, hogy a foglalkoztatási ráta 88 százalékos szinten volt. Ugyanakkor 2000-re 1,5 millió ember esett ki a munkaerőpiacról.
Szerinte a privatizáció munkaerő-csökkentő módon zajlott le az országban, és az országból kivitt bruttó jövedelem mintegy 1,6 millió munkahely létesítését tette volna lehetővé. Számítása szerint a gazdasági válság hatására 188 ezer munkahelyet szűnt meg Magyarországon, a foglalkoztatást növelni lehetne az agráriumban a családi és egyéb sajátosságokra építve, továbbá erősíteni kellene a munkára késztetést, a szociális rendszerben pedig a keresletet generáló jelleget is erősíteni kellene.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a kutatásból kiemelte, hogy a közlekedés területén mintegy 700 milliárd forintos bevételre lehetne szert tenni a szennyező fizet elv bevezetésével. Ebből 100 milliárdot tenne ki a kilométer-arányos útdíj bevezetése, és mintegy 200 milliárd forint bevételt jelentene a személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása az adóelkerülés kiszűrésére.
